Az 1970-es évek elején felismert biológiai mechanizmust, az ubikvitin nevű fehérje szerepét a szükségtelenné váló fehérjemolekulák bontásában ugyanis Hershko a haifai műszaki egyetem, a Technion akkoriban alapított orvosi fakultásának eleinte helyet adó tizenkilencedik századi kolostor Vatikántól bérelt ódon épületének egyik emeleti szobájában ismerte fel munkatársaival. Avram Hershko, akinek tegnap reggel a Parlamentben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nyújtotta át a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést, az akadémiai előadást megelőzően Vizi E. Szilveszter MTA-elnök társaságában sajtótájékoztatót tartott. Ezen az Akadémia elnöke bejelentette, hogy a tudós testület legközelebbi tagválasztó közgyűlésén a magyarországi gyökerű izraeli tudóst külső tagjai közé választja.

- I would like to bocsánatot kérek - kezdte a tavaly két társával együtt orvosi Nobel-díjat kapott vendég, jelezve, hogy kiejtése nem tökéletes, bár mint kiderült, nemcsak hogy mindent ért, de nagyon jól beszél is szülei anyanyelvén, sőt az angolt is tipikus magyar akcentussal műveli. A nyelvet és a zsidó mellett a magyar kulturális gyökereket ma is felvállaló Hershko összességében pedig kevesebb mint öt évig tanulhatott csak Magyarországon, miután két év karcagi iskoláskodás, majd két és fél év budapesti, Abonyi utcai tanév után 1950-ben a család kivándorolt Izraelbe. Magyarságát ezért kevésbé iskoláinak, mint inkább családi kötődésének köszönheti. Édesanyja kedvenc költőjét, Arany Jánost azért maga is olvasta. A professzort, akit láthatóan meghatott a lelkes budapesti fogadtatás, lapunk ettől függetlenül arról kérdezte, mit szól hirtelen felfedezéséhez, jóllehet 25 éves eredményét a tudományos közvélemény már régen elismerte, és a kilencvenes évek óta rendszeresen látogatott Magyarországra, sőt szülővárosába, Karcagra is - mindeddig teljesen ismeretlenül.

- Izraelben is most fedeztek fel - válaszolt Hershko professzor nem kis udvariassággal, hiszen választott hazája már korábban megtisztelte az Israel-díjjal, a Nobel-díjhoz hasonló értékű Wolf-díjjal, megkapta a legmagasabb amerikai orvostudományi díjat, a Lasker-díjat és Kanada legnagyobb tudományos díját, a Gairdner-díjat is. Kétségtelen azonban, hogy a Nobel-díj pr-értéke mindezeknél jóval nagyobb, és ebben a tekintetben elég veszélyes a tudósokra nézve. - Sosem akartam híresség lenni, és nem biztos, hogy a továbbiakban az akarok lenni. Érdekes, hogy Hershko professzor és társai elismerése jelenti az első izraeli tudományos Nobel-díjat, miközben számtalan, világszerte élő és alkotó zsidó származású tudós rendelkezik a legmagasabb tudományos díjjal. Lapunknak a kitüntetett a miérttel kapcsolatban az Izraelben uralkodó napi stresszt, a kevésbé békés körülményeket és az Amerikával összehasonlítva csekélyebb kutatásra fordítható anyagi eszközöket említette.

Ennek fényében érthető az is, hogy Avram Hershko hol Amerikában, hol Izraelben folytatta ubikvitinnel kapcsolatos alapkutatásait, melyek az évtizedek során egy klinikai próbákon átment, sőt az amerikai gyógyszer-engedélyezési hivatal, az FDA által jóváhagyott, csontvelőrák ellen bevethető, forgalomba kerülés előtt álló gyógyszer kifejlesztéséhez is elvezettek. Ez a sejten belüli fehérjelebomlás utolsó lépését gátolja, és ezáltal megakadályozza a daganat kialakulását.

Hershko professzor kérdésünkre válaszolva azt is elmondta, hogy tovább dolgozik az ubikvitin által befolyásolt fehérjelebontási folyamatok kutatásán. - Még sok kérdést kell megoldani, és szeretnék még több jelentős eredménnyel hozzájárulni a tudomány e vonalához, ha a sok ünneplés után visszajuthatok a laboratóriumba. Azok közé a Nobel-díjasok közé szeretnék tartozni, akik folytatni tudták aktív tudományos pályafutásukat.