Burány Sándor (MSZP) és Fodor Gábor (SZDSZ) pénteki megbeszélésük után Budapesten újságíróknak elmondták, hogy erősíteni kell a civil kontrollt az iratátadásnál, ezért a hamarosan lejáró mandátumú, az iratok sorsáról döntő bizottság helyett egy új bizottság felállítását fogják kezdeményezni.

Burány Sándor azt mondta: annak a bizottságnak, amely a hatályos törvény szerint a nemzetbiztonsági szolgálatoktól a történeti levéltárba kerülő iratok átadását felügyeli, néhány napon belül lejár a mandátuma, de nem akarják, hogy egyszer és mindenkorra eldőljön, mi kerülhet át a levéltárba, ezért a törvényjavaslatban szerepelni fog egy új bizottságot felállítása.

A politikus szerint az új bizottság bizonyos időszakonként minősítené, indokolt-e, hogy a szolgálatnál maradjanak a múlt egyes aktái.

Fodor Gábor közölte: az új testületnek szélesebb lenne a jogköre, mert a tervek szerint a bírósághoz fordulhat, ha a szolgálatok valamilyen iratot, véleménye szerint indokolatlanul, visszatartanak. A szabad demokrata képviselő elmondta: szűkítenék az indokok körét is, amellyel a szolgálatok visszatarthatnák az iratokat.

A két politikus hozzátette: egyetértettek abban is, hogy a történeti levéltár iratait digitalizálni kell, és az interneten kell hozzáférhetővé tenni.

Fodor Gábor közölte: azt akarják, hogy készüljenek olyan anyagok, amelyek az interneten keresztül megismerhetővé teszik a pártállam működését, a hálózati személyeknek a minél szélesebb körét, és az ezzel kapcsolatos anyagokat.

A szocialista politikus hozzátette: "abban is megállapodtunk, hogy a hálózati személyek anyagaival kell kezdeni a digitalizálást és a honlapra való feltételt, annak érdekében, hogy legelőször azt ismerhesse meg a közvélemény, hogy kik dolgoztak az állambiztonsági szolgálatok számára".

Hangsúlyozták: a hálózati személyekre vonatkozó anyagokat hozzák nyilvánosságra, tehát nemcsak a III/III-as ügynökökről van szó, hanem a szigorúan titkos (szt) tisztekről, állományról.

Kérdésre válaszolva közölték: javaslatuk azt is jelenti, hogy például Medgyessy Péter szt-tiszti jelentéseit egy az egyben megismerhetővé teszik.

Burány Sándor hozzáfűzte: minden érintettnek joga van a magánélethez, így az erre vonatkozó részeket kitakarják.

A két párt továbbra sem ért egyet abban, hogy az állambiztonsági iratok megismerhetővé tételét alkotmánymódosítással kell-e biztosítani - mondták.

Fodor Gábor elmondta: az SZDSZ szerint a cél elérhető alkotmánymódosítás nélkül is. Burány Sándor szerint Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos állásfoglalása arra utal, hogy a javaslat nem biztos, hogy kiállná az alkotmányossági próbát, ezért gondolkoznak olyan megoldáson, amely ezt megoldja.

Demeter Ervin, a Fidesz országgyűlési képviselője, volt titokminiszter az MTI-nek azt mondta: a Fidesz jó felvetésnek tartja és támogatja az iratok átadásának felülvizsgálatát. "Úgy gondoljuk, hogy a legalkalmasabb erre a feladatra az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága, hisz ezt egy kétharmados törvény hatalmazza fel a nemzetbiztonsági szolgálatok ellenőrzésével. Valóban ennek a kezébe kellene tenni az iratfelülvizsgálat kérdését" - jelentette ki a politikus, aki tagja a bizottságnak.

(MTI)