Az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott kelet-európai országok többsége elég szigorú költségvetést tervez az idén, Magyarország azonban várhatóan ismét túllépi az idei államháztartási deficitcélt -- írta a Világbank a térségről tegnap közzétett elemzésében.

"A idei évre szóló költségvetések általában a további fiskális konszolidáció irányába mutatnak, de változatlanul fennállnak az aggodalmak a magyar államháztartás tetemes hiánya és a deficit kezelésének hiányosságai miatt" - áll a jelentésben. Pótlólagos garanciák beépítése, a költségvetési fegyelem javítása nélkül Magyarország kockáztatja az idei évre kitűzött 4,7 százalékos GDP-arányos deficitcél elérését. Ezzel összefüggésben a bank utalt a növekedésre és a fogyasztásra vonatkozó optimista kormányzati előrejelzésekre, a tervezett adómódosítások, illetve a magán- és az állami szektor közötti együttműködési - úgynevezett - PPP-programok bizonytalan hatásaira. A Világbank elemzői rámutattak arra: az EU új tagországaiban lelassultak a reformok a társadalmi támogatottság hiánya és a küszöbönálló választások miatt. Egyedül a kisebbségben kormányzó szlovák kormány folytatja a reformprogramot.

Az Európai Bizottság Brüsszelben szintén tegnap hozta nyilvánosságra átfogó gazdasági jelentését, amelyből az elmúlt napokban már több részlet szivárgott ki. A dokumentum egészségesebb államháztartásra, aktívabb foglalkoztatáspolitikára, termelékenyebb befektetésekre, a piac egységesítésére szólítja fel az unió tagországait. Az EU brüsszeli végrehajtó testülete figyelmeztetett: a huszonöt tagországból kilencnek volt magasabb az államháztartási hiánya tavaly a kívánatosnál. Tizennégy EU-tagországban nem hajtottak végre eddig elegendő reformot ahhoz, hogy garantálni lehessen: az államháztartási hiány hosszú távon sem lépi túl a GDP-hez mérten 3 százalékos szintet. A bizottság Magyarországot és Görögországot már korábban is elmarasztalta, amiért nem hoztak hatékony intézkedéseket a költségvetési deficit csökkentésére. A jelentés ugyanakkor most dicsérte is Magyarországot, mert "kiemelkedő mértékben" haladt tavaly a belső piac egységesedését szolgáló szabályok alkalmazásában.

Az uniós gazdasági jövő Achilles-sarkaként a jelentés továbbra is a foglalkoztatáspolitikát jelölte meg. Az EU-nak még 22 millió munkahelyet kellene teremtenie ahhoz, hogy elérje a 2010-re kitűzött foglalkoztatási rátát. A jelentésből az is kiderül, hogy 2002-ben az EU-lakosság 15 százaléka, 68 millió ember élt a szegénységi küszöb alatt, illetve a szegénnyé válás kockázatának közvetlen fenyegetésében. Magyarország e szempontból - Csehországgal, Svédországgal, Dániával és Szlovéniával együtt - a legkevésbé fenyegetett államok csoportjába került, míg Írországban, Szlovákiában, Görögországban és Portugáliában a legmagasabb az aránya azoknak, akiket a szegénység közvetlenül fenyeget: meghaladja a 20 százalékot.

Magyarország 1,5 milliárd dollár, azaz majdnem 300 milliárd forint értékű nemzetközi kötvénykibocsátásba kezd államháztartási hiányának fedezésére. A tíz éves futamidejű papírokkal az Államadósság-kezelő Központ megháromszorozta decemberben bejelentett, 500 millió dollárra tervezett kötvényprogramját. Az összeg még a szerdán, előzetesen bejelentett egymilliárd dollárhoz képest is emelkedett. A J. P. Morgan bankház nemrégiben közzétett becslése szerint Magyarország az idén 4,8 milliárd dollárnak megfelelő értékű kötvényt adhat ki, aminél a feltörekvő országok közül csak Törökország bocsát majd ki nagyobb összeget. Számos ország igyekszik kihasználni a múlt hónapban rekordszintre süllyedt dollárhozamok nyújtotta előnyöket, még azelőtt, hogy az amerikai jegybank emelné a kamatokat.

Az Afrikát sújtó szegénység enyhítésének kérdése áll a davosi Világgazdasági Fórum figyelmének középpontjában. Csütörtökön Tony Blair brit miniszterelnök, Bill Clinton volt amerikai elnök, Bill Gates és a dél-afrikai, a nigériai államfõ részvételével