Az MSZP azoknak az egykori ügynököknek az aktáit is "megnyitná" a nagy nyilvánosság számára is, akik ma nem közszereplők. A kormányfő ennél is bátrabb megoldást kért. Válaszként új elképzelések születettek: először az, hogy vizsgálják felül a máig titkos iratokat, majd az, hogy a szaklevéltár honlapján elérhető és kereshető adatbázist hozzanak létre a hozzáférhető iratanyagból.

A kormánypártok sok ponton egyetértenek, de vannak nézetkülönbségek. Az SZDSZ az ügynöklisták teljes nyilvánosságát szeretné elérni, ami részben egybeesik az MSZP elképzeléseivel. Megállapodás várható az iratok titkosításának feloldásában is: a liberálisok a már megszűrt és a titkosszolgálatoknál hagyott anyagokat is felülvizsgáltatnák, civil kontroll mellett. Az SZDSZ a közszereplők kötelező átvilágítását az egyházi és a szakszervezeti vezetőkre is kiterjesztenék. Az MSZP erre a D-209-es botrány után tett ígéretet, de azt nem váltotta be.

Ami a jelenlegi közszereplői körön kívül lévő érintettek dossziéinak nyilvánosságra hozatalához szükséges alkotmánymódosítást illeti, a kérdés már nagyjából eldőlt Fodor Gábornak az SZDSZ nevében tett kijelentésével: - A hatalomnak is vannak korlátai: ezek a törvények. Tegnap Fodor és Mécs Imre is leszögezte: ellenzik az alaptörvény kiegészítését. Ezt Herényi Károly (MDF) sem támogatja. Mint mondta, nem aszszisztálnak a figyelem elterelését célzó, az MSZP-n belüli generációs harcot szolgáló színjátékhoz. A Fidesz ugyanakkor a közszereplők ügynökmúltjának szankcionálását tartja kiindulási pontnak. Burány Sándor kijelentette: a múlt megismerhetővé tételének tervéről nem mondanak le, a gordiuszi csomót csak az alkotmány módosításával lehet átvágni.

Forrásaink három forgatókönyvet vázoltak. Az első: az MSZP lemond az alkotmány módosításáról, és megkockáztatja az alkotmánybírósági normakontrollt. Mozgásterük ezáltal szűkül, ami az SZDSZ-nek kedvez. Az alkotmánybírósági procedúrát vélhetően ez esetben sem ússzák meg a "közszereplő-e az egyházi vezető" vita miatt. A második: az MSZP ragaszkodik az alkotmány módosításához, amiből nem lesz semmi, sőt a szaklevéltári törvény módosítása is értelmét veszti. A kudarc megint a liberális javaslatokat tolhatja előtérbe. A harmadik: Tóth András titkosszolgálati államtitkárnak lesz igaza. Ő már az átvilágítás kiterjesztésének parlamenti kudarca után megmondta: a maguk részéről lezártnak tekintik az ügyet.

Balogh László MDF-es képviselőt a Főváros Ítélőtábla 500 ezer forintos, nem vagyoni kártérítés megfizetésére ítélte azért, mert megalapozatlanul állította: Gyekiczki András BM-kabinetfőnökként nemzetbiztonsági iratokat tüntetett el. Gyekiczki - jelenleg Kehi elnökhelyettese - lapunknak azt mondta: elégtételt érez, hiszen Balogh László mindezt azon a bizottsági ülésen mondta, ahol őt a történeti levéltár főigazgató-helyettesi pályázata miatt hallgatták meg.