Daniel Milo, az Emberek a Fajgyűlölet Ellen nevű civil szervezet aktivistája az új szlovák büntető törvénykönyv tervezete kapcsán az újnáci indulatok és szerveződések tevékenységéről elmondta: "Számos agyonvert, megnyomorított, mi több, megölt áldozatról tudunk, olyanokról, akiknek sérelmei a szlovák neonácik lelkén száradnak."

Az aktivista szót emelt Daniel Lipsic szlovák igazságügyi miniszter ellen, akinek az új Btk. megalkotását kísérő szemlélete azt jelzi, hogy a miniszter "az amerikai felfogásból kiindulva értelmezi a szólás szabadságát," amikor az új büntető kódexból ki akarja hagyni a holokauszt tagadását és a nemzetiségek, fajok elleni gyalázkodást tiltó jogszabályokat, és ezt azzal indokolja, hogy mindennek büntethetősége a szólásszabadság korlátozásának minősülne. A miniszter azonban a jogvédő szerint mellőzi azt a körülményt, hogy az amerikai jogszemlélet modellje más hagyományokra és más történelmi tapasztalatokra épül, az európai környezetben nem alkalmazható.

A szlovák alkotmány ugyan pontosan rögzíti a szólásszabadsághoz való jogot, azzal együtt, hogy ez a jog az egyéb szabadságjogok érvényesülése érdekében szükség szerint korlátozható. Például olyan esetekben, amikor a fajok, nemzetiségek, vallások és egyéb kisebbséget alkotó népcsoportok nyilvános becsmérlésének kell gátat vetni.

A készülő új Btk. kapcsán más intézmények és szervezetek is sorra felemelik a szavukat. Azonos szellemben hallatta hangját a B'nai B'rith zsidó szervezet, a Milan Simecka Alapítvány: mindkettő a tömegpszichózis és a totalitárius rezsimek intézményesített nyomásaiban megtestesülő veszélyekre figyelmeztettek.

Szlovákiában mintegy ötezer újnácit tartanak nyilván - nemzetközi összehasonlításban Szlovákia az élen jár - figyelmeztetett egy másik polgárjogi aktivista, Ladislav Durkovic, akinek ismeretei szerint 2003-ban az országban 113 faj, vagy nemzetiségi elleni bűntettet követtek el, de csak 73 esetben sikerült felderíteni a bűnözők kilétét.

(MTI)