A jegybank hétfői 50 bázispontos kamatcsökkentéséről elmondta: az elmúlt decemberi kedvező inflációs adat, valamint a javuló inflációs kilátások tették lehetővé az alapkamat mérséklését. Járai Zsigmond kiemelte: ezzel együtt a magyar gazdaság egyensúlyi helyzete, annak piaci megítélése a jövőben is óvatos kamatpolitikát tesz szükségessé az MNB részéről, mivel a hazai pénzpiacon az utóbbi hetekben a bizonytalanság jelei is mutatkoztak.

Az MNB elnöke kifejtette: az elmúlt évben az erős forint és a viszonylag óvatos kamatpolitika miatt csökkentek a korábbi inflációs várakozások. Az MNB elnöke szerint a magyar gazdaság igen jól teljesít, bővül az export, a vállalati teljesítmények biztatóak, a magángazdaság jó mutatói mellett azonban az államháztartásban az egyensúlytalanság jelei mutatkoznak.

Járai Zsigmond elmondta: egyetért azzal, hogy magas a jegybanki alapkamat Magyarországon, de kérdés az, miért. A jegybanki alapkamatot mint irányadó kamatot, azért kell még magasan tartania a jegybanknak, mert a hazai gazdaságot számos bizonytalan tényező jellemzi. Ez a magas kamat egyben iránymutató a forintbefektetések hozama tekintetében is, amelyeknél az érdeklődés fenntartása miatt magas kamatfelárat biztosítanak a befektetőknek.

A jegybank elnöke szerint a nemzetközi befektetői környezet napjainkban még kedvezően alakul, de jelentős kockázatokat is tartalmaz. A hazai egyensúlyi problémák miatt a változatlanul élénk nemzetközi kockázatvállalási hajlandóság mérséklődhet és esetleg lanyhulhat a kereslet a hazai állampapírok iránt.

Járai Zsigmond szerint kétséges az is, hogy az ez évre ígért költségvetési, államháztartási számokat tartani lehet-e az év egészében. Véleménye szerint igen magas szintet ért el az államadósság GDP-hez viszonyított aránya és 2005 első felében valószínűleg átlépi a 60 százalékos mértéket, vagyis az egyik maastrichti előírást. A fiskális politika hitelességén javítani kell, mert az kihat a befektetői megítélésre is - húzta alá Járai Zsigmond.

Kérdésekre válaszolva elmondta: a jegybank-törvény többszöri módosítása sem hatott kedvezően a befektetői véleményekre. Hozzátette: pénzügyminisztersége idején egyetlen egyszer sem módosították a jegybank-törvényt, majd ezt követően 2002-től az új kormány eddig hatszor változtatta meg a jegybank jogállásáról szóló törvényt.