Ezek a történések teszik érthetővé, hogy miért is volt különösen nagy jelentősége annak, hogy a párt korábban módosítani kívánta alapszabályát, ezen belül is a tagfelvétel rendjét. Jelenleg a belépőket fogadó helyi szervezeteknek is csak csekély szabadságuk van annak meghatározásában, hogy ki lehet a párt tagja és ki nem. A ma is érvényben lévő alapszabály értelmében nem utasítható vissza a tagfelvételi kérelme annak, aki betöltötte a tizenhatodik életévét, elfogadja a párt programját és alapszabályát; más magyarországi pártnak nem tagja, fizeti a tagdíjat és nem áll cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alatt.

Másfél éven át két munkacsoport is foglalkozott az MSZP-ben a tagfelvételi rend módosításával, illetve a szervezeti megújulással, s két különböző javaslatot be is nyújtottak, ám a tavaly októberi kongresszuson elhalasztották a döntést, az idén pedig már nem lesz idő a kérdéssel foglalkozni.

Az összefoglaló munkaanyag számol azonban egy alternatívával, amikor a belépés helyett a tagfelvételi eljárást javasolja.

A párthoz való csatlakozáshoz két ajánló kellene, és a helyi szervezetek döntési joggal rendelkeznének. Emellett pontosan rögzítenék a jogorvoslati lehetőségeket és a felvételi kritériumokat, vagyis követelményeket is megfogalmaznának. Ez a Lamperth Mónika-féle bizottság javaslatában szerepel. A másik, a Szili Katalin vezette testület a szabad belépés mellett foglalt állást. (Szili egyébként a legforróbb időkben személyesen is próbálta kezelni a vasi helyzetet.)

Csakhogy az idén bizonyosan nem módosul már az alapszabály; tavasszal ugyanis államfőjelölő kongresszust tartanak a szocialisták, ősszel pedig már a kampánynyal lesz elfoglalva a párt.