Az ügyvivő írásában a gyülekezési törvény előírásainak megsértését veszi sorra a hatóság részéről.

A hungarista tüntetés betiltása

A kormányzat akkor aktivizálódott, amikor a B. D. által vezetett Magyar Jövő Csoprt (MJCs) előre beharangozta a nyilas hatalomátvétel 60. évfordulójára szervezett "megemlékezését". 2004. szeptember elején a távozó kormány nemzetbiztonsági kabinetje elhatározta, az MJCs gyűlését minden eszközzel megakadályozza - olvasható a cikkben.

Schiffer rámutat: a hatályos törvény nem ad lehetőséget arra, hogy a hatóság egy tervezett összejövetelt, annak várható tartalma vagy a szervezők politikai nézetei miatt tiltson be. Az MSZP-frakció ezért szeptember 16-án négypárti egyeztetésre bocsátotta a gyülekezési törvény módosítására vonatkozó javaslatát, amely a rendőrhatóság mérlegelésére kívánja bízni, hogy a bejelentett rendezvény nem irányul-e "az alkotmány 2. § (1) bekezdésében meghatározott jogállami berendezkedés" ellen.

A TASZ ügyvivője ezt elképesztőnek minősíti, mivel az alkotmány egymondatos jogbiztonsági klauzuláját eleddig kizárólag a normakontrollra hivatott Alkotmánybíróság használta.

A "közlekedés rendjének aránytalan sérelme"

B. D. további öt tüntetést is bejelentett szeptember-októberi időpontokra, a fővárosi Erzsébet térre. A BRFK a - gyalogos - közlekedés rendjének aránytalan sérelmére hivatkozva valamennyi, az Erzsébet térre bejelentett MJCs-rendezvényt betiltotta - emlékeztet a TASZ ügyvivője. - Csakhogy a 2004. évi XXIX. tv. május 1-jei hatállyal kivette a gyülekezési törvény szövegéből a közlekedés rendjének aránytalan sérelmével operáló fordulatot. A hatályos normaszöveg alapján a rendőrségnek azt kellett volna igazolnia, hogy a közlekedés más útvonalon nem biztosítható.

Tilos a sajtótájékoztató

Október 7-én a Jobbik a Britton Kft. székháza előtt tartott sajtótájékoztatót Kulcsár Attila házi őrizetbe helyezésével kapcsolatban. A rendőrség a sajtótájékoztatót félbeszakította, mivel a sajtót tájékoztató személyek a rendőrhatóságnak nem jelentették be gyülekezési szándékukat.

"Műveleti terület"

A Bocskai-szabadságharc 400. évfordulóján, ami szintén 2004. október 15-re esett, a Magyarok Világszövetsége a délelőtti órákban a Hősök terén akart "az egyetlen győzedelmes magyar szabadságharcra" emlékezni. A rendőrség azzal az indokolással tiltotta meg az összejövetel megtartását, hogy a délutáni Mazsihisz-rendezvény biztonsága érdekében "műveleti területet" alakít ki a helyszínen. Ilyen betiltási jogcím nem szerepel a gyülekezési törvényben - mutat rá Schiffer az ÉS-ben. - Sőt, a "műveleti terület" fogalmát a rendőrségi törvény sem ismeri.

Egyszerű trükk: nem közterület

A globalizációkritikus és újbalos Humanista Mozgalom aktivistái október 11-én bejelentették a BRFK-n, hogy október 15-én a többi demonstrálótól elkülönülve a Terror Házával szemközti oldalon kívánnak emlékezni a nyilas terrorra, egyszersmind tiltakozni az iraki háború ellen.

A humanistákat Lapid ezredes főkapitány-helyettes levélben tájékoztatta, hogy a közterület-tulajdonos Fővárosi Önkormányzat kizárólagos használati megállapodást kötött október 15-re, az Andrássy útra. "A Budapest, VI. Andrássy út 61. sz. előtti terület nem minősül közterületnek, mivel az nem vehető mindenki által korlátozás nélkül igénybe, így az nem tartozik a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény hatálya alá, mert a gyülekezési jog csak közterületen gyakorolható."

A gyülekezési törvény valóban csak a közterületen történő gyülekezést részletezi - nyugtázza Schiffer András. - Bejelentési kötelezettség is kizárólag a közterületre hirdetett demonstráció tekintetében áll fenn. A gyülekezési törvény 15. §-a közterület alatt a mindenki számára korlátozás nélkül igénybe vehető területet érti.

A Fővárosi Önkormányzat és a Szabad Demokraták Szövetsége közötti szerződés folytán azonban az Andrássy út 2004. október 15-én nem volt mindenki számára igénybe vehető út.

Schiffer leszögezi: ez a trükk egyszerű. Ha valaki bármelyik közterületet a tulajdonosi jogokat gyakorló állami-önkormányzati szervtől bérbe veszi, az adott utca gyülekezési jogi szempontból olybá minősül, mint mondjuk a szomszéd kertje. A tüntetés ettől kezdve tényleg engedélyköteles: a használó dönti el kit, mikor és milyen céllal tűr meg a bérbe vett területen.

"Más kérdés, hogy a hasonlóan trükkös megoldások alighanem kimerítik a színlelt szerződés fogalmát és sértik a jó erkölcs polgári jogi zsinórmértékét is" - fogalmaz Schiffer András.

Egyszemélyes gyülekezés - "feloszlatva"

Félix Péter október 14-én és 15-én arra szerette volna felhívni a figyelmet a Terror Háza előtt, hogy a magyar parlament a deportálásokért felelős Sztójay-kormány államtitkáráról, Johan Béláról nevezte el népegészségügyi programját - folytatja a felsorolást Schiffer András.

Félix urat is arról tájékoztatták, hogy a járdaszakasz "műveleti terület", illetve az Andrássy út októbe15-én nem közterület.

Félix Péter ezek után október 14-én egy szál maga megjelent a Terror Házától számított harmadik járdaszakaszon, a rendőrség pedig Félix Pétert feloszlatta - írja Schiffer András. Az ügyet figyelemre méltónak minősíti, mert "a gyülekezési törvény következetesen többes számot használ." Az egyszemélyes demonstráció tehát egyáltalán nem tartozik a gyülekezési törvény hatálya alá (és így feloszlathatatlan).

Politikai nyomás?

A gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény tizenöt éven keresztül, 2003 februárjáig különösebb bonyodalom nélkül működött - szögezi le a TASZ ügyvivője. - A "közlekedés rendjének aránytalan sérelmét" 1989 és 2003 között a rendőrség konzekvensen és megszorítóan értelmezte. Schiffer ezért úgy látja: a probléma a rendőri vezetésre nehezedő politikai nyomásban keresendő.

2003 decemberében a Medgyessy Péter akkori kormányfő háza elé szervezett demonstrációt tiltotta meg a rendőrség a közlekedés rendjének aránytalan sérelmére hivatkozva.

2004 májusában ugyanez ismétlődött meg azzal a különbséggel, hogy a hivatkozott jogcím már nem volt hatályban. A jogalkotó 2004 áprilisában ugyanis a gyülekezési törvény 8. §-ába bekerült az előzetes tiltás új jogcíme: "ha a közlekedés más útvonalon nem biztosítható".

A rendőrhatóság ezután 2004 novemberében már azzal az indokolással tiltott meg egy, az Erzsébet térre bejelentett 20 fős tüntetést, hogy a gyalogosok és a szállodai vendégek közlekedése más útvonalon nem biztosítható.

Spontán megmozdulás feloszlatva

Az ukrán elnökválasztás másnapján néhány tucat magyarországi ukrán jelent meg Ukrajna budapesti nagykövetsége előtt. A magyar rendőrség szégyenletes, ámde tökéletesen törvényes módon szétzavarta a tüntetőket. A kínos incidens megmutatta: egy nyitott társadalomban a gyülekezési szabadság korántsem teljes a spontán megmozdulások legalizálása nélkül.

Vissza a legalitás talajára

A gyülekezési törvényt bizonyára hozzá kellene igazítani a megváltozott gyakorlathoz - ajánlja Schiffer András. - Mindenekelőtt azonban a hatalomnak be kellene tartani a hatályos törvényt, vissza kell térnie "a legalitás talajára".

"A felelősség persze korántsem csak a kormányzó pártokat terheli" - mutat rá az ügyvivő. Emlékeztet arra, hogy Dávid Ibolya "a B. D.-hisztéria kellős közepén azt kérte számon a belügyminiszteren, hogy miért nem tiltják be a tervezett hungarista megmozdulást a "korábbi módon", amikor közlekedés rendjének aránytalan sérelmére hivatkozva "nem engedélyeztek" tüntetéseket."