Később más, nagy nyilvánosságot kapott ügy is ráirányította a bérből és fizetésből élők figyelmét arra, milyen borotvaélen táncol a nyugdíjuk. Tavaly októberben ismertettük Adair Turner, a kormány mellett működő Nyugdíj Bizottság vezetőjének drámai jelentését, amelynek rezüméje, hogy 12 millió ember - a munkavállalók 40 százaléka - nem tesz elég pénzt félre és ha semmi nem történik, a következő harminc évben a nyugdíjasok jövedelme 30 százalékkal csökken. Brendan Barber, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára nem kevésbé riogat: "A dolgozóknak ma fogalmuk sincs arról, milyen szegények lesznek, amikor nyugállományba vonulnak. A legnagyobb felelősség a munkaadókat terheli. Amíg a tőzsde virágzott, nem fizettek be eleget az alapok számlájára, majd amikor a pénzpiacok megroggyantak, a nyugdíjpénztáraknak nem volt tartalékuk. A vállalati nyugdíjalapok hiánya - vagyonuk tényleges értéke és a kifizetési kötelezettségük közötti különbség - a százmilliárd fontot is eléri.

A fenyegető válság elhárítása érdekében a kormány létrehozta a Pénzügyi Segítségnyújtás Rendszerét (Financial Assistance Scheme - FAS), egy mentőcsónakként szolgáló alapot, amelybe a következő húsz évben 400 millió fontot tesz be. Egyes munkáspárti képviselők ennél többet szeretnének elérni. Azt követelik, hogy a kormány kötelezze a vállalati, azaz magánnyugdíjalapokat, járuljanak hozzá befizetésekkel ehhez a szisztémához. Egy másik, a kormány által kijelölt, a munkaadókat képviselő bizottság megítélése szerint most van az utolsó lehetőség arra, hogy folytatódjon a nyugdíj-előtakarékosság eddigi, önkéntes jellege. Ha nem sikerül a munkaadókat és a munkavállalókat egyaránt rábírni a befizetések emelésére, a kormánynak "drasztikusabb" intézkedésekhez, például adóemeléshez kell folyamodnia. Bár a kormány még nem döntött, meglehet, hogy a dolgozóknak a jövőben mai áron akár havi kétszáz fontot is át kell utalniuk a nyugdíjpénztárakba. Miután a nyugdíj-megtakarításokban kialakult deficit teljes hatása a következő tizenöt-huszonöt évben még nem lesz érezhető, még van egy kis idő a lehetőségek mérlegelésére. A jelenleg vizsgált opciók közé tartozik, hogy a ma kötelező, a legtöbb dolgozó esetében 11 százalékos társadalombiztosítási járulék felett minden dolgozó évi 29 ezer fontos fizetésig, további nyolc százalékot tegyen félre egy nyugdíjalapba. Erősen megoszlik a vélemény a nyugdíjkor felemeléséről 70 évre, bár már az is számítana, ha több nő és férfi dolgozna 65 éves koráig. Ezen a téren várhatóan nagy rugalmasság érvényesül majd, hiszen sok, nehéz fizikai munkát végzett dolgozó számára elviselhetetlen terhet jelentene a további öt év.

London, 2005. január

A londoni maraton legfiatalabb és legidõsebb indulója. Versenyfutás az idõvel