A liberális képviselő az MTI-nek Brüsszelben adott interjúban arról is beszélt, hogy a Vajdaság lehet a lakmuszpapír, ahol az Európai Unió lemérheti, a szerbek tényleg akarnak-e csatlakozni hozzá vagy nem, és milyen hosszú időt vesz majd ez igénybe.

A tényfeltáró delegáció indításáról szeptemberben döntött az EP plenáris ülése az ottani magyarok és más kisebbségek tagjai elleni erőszakos kilengések miatt. A küldöttség pénteken indul, és három napot tartózkodik a Vajdaságban illetve Belgrádban, ahol találkozik  a jogsértések magyar, szerb és más nemzetiségű áldozataival, a helyi magyar és horvát közösség képviselőivel, a belgrádi hatóságokkal, valamint emberi jogi és civil szervezetek képviselőivel is.

Az ötfős bizottságot a néppárti Doris Pack, az EP-délszláv vegyes bizottság német elnöke vezeti, tagjai között Kacin mellett az osztrák szocialista Johannes Swoboda, valamint két magyar képviselő, Becsey Zsolt (Fidesz-MPSZ) és Hegyi Gyula (MSZP) kapott helyet.

Üzenetek az EU-tól

Kacin elmondta: egész üzenetláncot visznek Szerbiába, amely konkrét, meggyőző és érthető lehet ahhoz, hogy segítsen a szükséges változások előidézésben. A legfontosabb üzenet, hogy az EU kész segíteni és támogatni Szerbiát a gazdasági fejlődés és az integráció útján, ha ehhez Belgrád maga is tesz erőfeszítéseket.

Gazdasági perspektíva kell

A magyar kisebbség kétségkívül a legnagyobb a helyiek közül -  hangoztatta a Szlovénia Liberális Demokráciájához (LDS) tartozó Kacin -, de valamennyi lakosnak közös a problémája, mégpedig a gazdasági perspektíva hiánya.

Nem csak a magyar, hanem valamennyi  kisebbségről szó van tehát, sőt a szerb többségről is. Az egész emberi jogi helyzet és életkörülmények javítására van szükség, hogy mindez távlatot biztosítson az ott lakóknak. Ezért azt is ki akarják  domborítani, hogy csak a befektetésekhez kedvező általános atmoszféra megteremtésével lehetséges új munkahelyeket létrehozni a  térségben.

A volt Jugoszláviából származó Kacin számos alkalommal járt a Vajdaságban. Utoljára szeptemberben volt ott, amikor az EP liberális frakciója számára szervezett látogatást.

Közvetlen kapcsolatban áll Olli Rehn bővítési EU-biztossal, aki a napokban szintén Belgrádban  tesz látogatást, és megegyeztek, hogy kicserélik tapasztalataikat mostani útjaikról.

Kacin úgy gondolja, a legtöbb nehézség, amellyel a szerb lakosság ma szembenéz, leküzdhető lesz azt követően, hogy Szerbia megkezdi az integrációs folyamatot. Emlékeztetett arra, a  demokratizálódás előfeltétele az uniós tagságnak bármely jelentkező számára. Belgrádra még hosszú út vár, a cél pozitívabb politikai és gazdasági környezet teremtése, amely az általános helyzet javulását is meghozná - ismételte meg.

A két magyar képviselő jelenléte nem túlzott a delegációban, mert növeli a küldöttség meggyőző erejét - vélte Kacin. A nem magyar képviselők mindazonáltal úgy ítélik meg, hogy a Vajdaság csak a mozaik egy darabja, ráadásul az ottani fejlődés lehet a tesztje egész Szerbia fejlődési irányának.

Amíg a többség számára országos szinten nem sikerül olyan megoldást találni, amely hosszú távú kilátást jelent, addig nehéz lenne ugyanez külön a Vajdaságban lakók számára - tette hozzá.

A vajdasági helyzet javulása útmutatásként szolgálhat a többségi szerbek számára, hogyan tudják az uniós normákat a gyakorlatban alkalmazni országuk egész területén.

A toleráns Vajdaság újraélesztése a cél

Kifejtette azt is: a közelmúlt volt jugoszláviai történései sok személy mozgásával jártak.

Boszniai, horvát és koszovói menekültek érkeztek Vajdaságba, magyarok viszont sokan távoztak onnan Magyarországra a jobb gazdasági kilátások miatt. A fiatalabb nemzedékek ma az  EU-ban, Magyarországon keresik boldogulásukat, és mindez megváltoztathatja a lakosság összetételét. Olyan helyzetet kell teremteni, amely meggyőzi az ott élőket, hogy ne menjenek el, helyben biztosítja az ott lakóknak a valódi kilátásokat és a fejlődést. Ez egyben toleráns Vajdaságot teremthet, amilyen már létezett a múltban, és amilyet az EU is szeretne - hangoztatta Jelko Kacin.

Leszögezte: a delegációnak meg kell mutatnia, hogy az EU törődik a Vajdasággal, és jeleznie kell, hogy a tavalyi elszórt incidensek nem történhetnek meg még egyszer. Az EP képviselőinek ki kell mutatniuk szolidaritásukat azokkal, akik érintettek az  incidensekben, de meggyőzőnek kell lenniük a helyi és szerb hatóságokkal, illetve a médiával szemben folytatott tárgyalásokon is.

Világossá akarják tenni, hogy Európa nem tűr el semmilyen emberi jogi zaklatást semmilyen kisebbség vagy magánszemély ellen. Jelezni  akarják azonban azt is, hogy tudatában vannak: ilyen jog a kedvező  perspektívához való jog is.

Kacin mérsékletre int

Kacin nem osztja azokat az Európai Parlamentben is hallható magyar véleményeket, hogy hiba volt a látogatás előkészítését a  szeptemberi határozat után hónapokig húzni, tekintettel a helyzet sürgősségére. "A Vajdaság nem Koszovó - mutatott rá -, a közelmúlt fejleményeinek bármilyen túlértékelése rossz következtetés levonásához vezethet, és olyan reakciókat válthat ki, amelyeket nem akarunk."

Úgy vélte, a tényfeltárás eredményei nem fogják rontani, sem  javítani a Szerbiáról alkotott uniós képet, már csak azért is, mert "a kép a jelenleginél rosszabb már nehezen lehetne".

Rámutatott,  hogy a Horvátország és az EU között márciusban nyíló csatlakozási tárgyalásokkal új fejezet kezdődik a térségben, és Szerbia lassacskán csak olyan országokkal lesz körülvéve, amelyek a közeljövőben uniós taggá válhatnak. Ennek Szerbiára pozitív, mély és közvetlen hatása lehet, amely az emberek hozzáállásán is változtathat - húzta alá Jelko Kacin. (MTI)