Magyarország egyike volt annak a tizenöt államnak, amelyet az amerikai diplomácia az elmúlt hetekben megpróbált rávenni a közös fellépésre. A magyar álláspont azért lényeges, mert hazánk részt vesz a 138 tagú NAÜ 35 fős igazgatótanácsának munkájában, és így szerepet játszik az új igazgató megválasztásában.

Az Egyesült Államok formálisan azért szeretné megakadályozni el-Baradei harmadszori igazgatói megbízatását, mert be akarja tartatni az ENSZ-vezetők számára megfogalmazott, csak két periódust engedélyező ajánlást. Valójában azért elégedetlen, mert a 62 esztendős diplomata nem volt hajlandó készpénznek venni az iraki atomprogramról szóló amerikai hírszerzési jelentéseket, és Irán esetében is a tárgyalásos rendezés híve. Az Európai Unió, Kanada és Ausztrália sem támogatta az amerikai kezdeményezést. Elvben mindenki helyeselte a kétmandátumos korlátozást, de arra hivatkoztak, hogy el-Baradei posztjára nincs más jelentkező. Még a Washington által kapacitált ausztrál külügyminiszter is nemet mondott.

El-Baradei elmozdítását egyáltalán nem bánnák azok az országok, amelyek ellen a NAÜ szerintük túl szigorú vizsgálatot folytat. Így került az Egyesült Államokkal közös platformra Pakisztán, Dél-Korea és Brazília mellett Irán is.