Zöldkártya már lakásra is
A hazai energiafelhasználás 57 százalékát a háztartások teszik ki, ráadásul ez az arány folyamatosan emelkedik. A termelő cégek fogyasztása ugyanis alig 0,2 százalékkal nőtt a múlt évben, míg a lakosság 5,5 százalékkal több energiát emésztett fel. A magyar épületek hetven százaléka csapnivaló energetikai állapotban van, az optimális fogyasztás többszörösét használja el évente. Az egyre emelkedő rezsiköltségek ellenére a hazai háztartásokra korántsem jellemző az energiatudatos fogyasztói magatartás. Uniós polgárként azonban nem árt igazodni a környezetbarát elvárásokhoz. A helyes út felismerését mindenesetre direktívákkal is segíti az EU. Itt van mindjárt az épületek energiahatékonyságáról szóló szabályozás, amely szigorú határértékeket ír elő az épületek energiafelhasználására. A fogyasztás alapján a háztartási gépeken szereplő címkékhez hasonlatosan A, B, C, D... kategóriákba sorolják a lakásokat. Így pontosan meghatározható az adott lakás átlagos energiafelhasználása. Az épületek, lakások felmérését energiaauditorok - szakirányú végzettséggel rendelkező mérnökök - végzik el a felhasznált falazó- anyag, a szigetelés, a nyílászárók és a fűtési rendszer minősége, állapota alapján. Új építésű lakások esetén elsősorban az engedélyezési tervdokumentációra támaszkodnak, míg használt lakásoknál helyszíni szemlét végeznek. A passzust kiállító szakember jogi felelősséggel tartozik a tanúsítvány tartalmáért.
Az Energiapasszus az épület energiafogyasztása mellett a szén-dioxid-kibocsátást, illetve az ingatlan fényképes - épülő ház esetén látványterves - azonosítása mellett a tulajdonos adatait, az épület típusát, a lakóegységek számát és alapterületét, valamint az építés évét is tartalmazza majd. A kormányrendeletet előkészítő Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal elnökhelyettese azonban fontosnak tartaná, hogy a passzusban az energiafogyasztás csökkentésének módját is feltüntessék. Németországban egyúttal pontos költségszámítást adnak a tulajdonos kezébe, amely a beruházások - födémszigetelés, nyílászárócsere stb. - tételes költségei mellett a várható fogyasztáscsökkentés mértékét is feltünteti. A kategóriaugrásnak ugyanis forintban is kifejezhető haszna van - magyarázza Leitner József, az OLÉH elnökhelyettese.
Az Energiapasszus bevezetését szabályozó kormányrendelet júliusra készül el, az első tanúsítványokat 2006. január 4-től adják ki. Építési engedély, illetve használatbavételi engedély jövőre már csak Energiapasszus birtokában kérhető majd. Használt lakások esetében tulajdonosváltozáskor - beleértve az öröklést is -, illetve építésiengedély-köteles átalakítási munka elvégzése előtt szintén kötelező lesz ilyen tanúsítványt kiállítani.
Az energiaauditorok képzése már két éve megkezdődött a budapesti Műegyetemen, míg az ország többi felsőfokú műszaki tanintézményében vélhetőleg szeptembertől indul a posztgraduális oktatás. A passzusok elkészítésének díját nem kívánják rögzíteni a kormányrendeletben, így azt majd a piac határozza meg. A külföldi tapasztalatok alapján lakásonként 20-40 ezer forintos többletköltségre számíthatunk. A sok hasonlóságot mutató lakástípusoknál - például panel - vélhetőleg olcsóbb lesz, míg a bonyolultabb alapterületű családi házak esetén magasabb árat kell majd fizetni az igazolás kiállításáért.
