Noha az Országgyűlés rendészeti bizottsága a nyolc emberéletet követelő móri mészárlás után kétszer is foglalkozott bankbiztonsági kérdésekkel, Magyar György ügyvéd szerint a pénzintézetek - a szakbizottság ajánlásai ellenére - a biztonság látszatára sem hajlandók áldozni.

A móri tragédia után Magyar két áldozat hozzátartozóinak megbízásából két különböző pert indított az Erste Bank ellen. Egy munkaügyi pert a bankfiók helyettes vezetőjének hozzátartozói nevében, egy másikat a bankban dolgozó, bár nem a bank alkalmazásában álló biztosítási ügynök családja képviseletében.

Magyar elmondta: a munkaügyi perben annak megállapítását kérték a bíróságtól, hogy a bank nem tett meg mindent dolgozója biztonsága érdekében. Az Erste Bank jogi képviselője azzal védekezett, hogy ami Móron történt, nem tartozott a bank működési körébe, ezért annak következményeiért sem tehető felelőssé a pénzintézet. A bíróság azonban a felperes álláspontjának helyt adva úgy döntött: a bankrablás hozzátartozik a bank működési köréhez. Azaz egy pénzintézetnek számolnia kell azzal, hogy támadás érheti. A bankok egyébként számolnak is a lehetőséggel, ezért alkalmaznak fegyveres vagyonőröket s szerelnek fel biztonsági berendezéseket. A móri Erste Bankban azonban 2002-ben elégtelennek bizonyult a védelem, s ez nyolc ember életébe került. A bíróság azért nem ítélt meg kártérítést az áldozat hozzátartozóinak, mert a bank korábban önként fizetett nekik.

- Az első- és a másodfokú ítélet is keveri a kártérítés és a kártalanítás fogalmát - véli Magyar György. - Márpedig kártalanítani jogszerű cselekmény következményeiért lehet a károsultakat, például, ha közérdekből kisajátítják az ingatlanukat. Ezzel szemben a kártérítés a törvénytelenségek elszenvedőinek jár. Részben emiatt, részben az első- és másodfokú bíróság által elkövetett eljárási hibák miatt felülvizsgálati kérelmet nyújtunk be az ítélet ellen a Legfelsőbb Bíróságra.

Az ügyvéd elmondta: felülvizsgálati kérelemmel él a bankban elhalálozott biztosítási ügynök ügyében is. Az ő hozzátartozói nevében indított polgári perben azt ugyan szintén megállapította a bíróság, hogy a bank nem tett meg minden tőle elvárhatót a móri fiókjában - de nem a bank alkalmazásában - dolgozó áldozat védelme érdekében, a keresetét így megalapozottnak találta, de mégis elutasította. Az ítélet indokolása szerint, miután nem létezik olyan jogszabály, amely előírná, hogy a bankoknak a fiókjaik méretétől, forgalmától függően milyen személyi és technikai védelemről kell gondoskodniuk, az Erste Bank nem követett (nem követhetett) el jogsértést sem, így kártérítésre sem kötelezhető.

- Elfogadhatatlan, hogy csak azért ne kelljen a banknak felelősséget vállalnia a történtekért, mert a jogalkotók a móri események óta sem fogadtak el kötelező érvényű szabályokat a bankbiztonságról - szögezte le Magyar. Az elmúlt három évben számos javaslat született a rendezésére, ám valamennyi elvérzett a lobbik harcában. - Ha kell, nemzetközi bíróság elé visszük az ügyet. Attól ugyanis, hogy valamit a jog nem szabályoz, még nem biztos, hogy megengedett.

Az Országgyűlés rendészeti bizottsága a móri események után, majd a mészárlás első évfordulóján is napirendjére tűzte a bankbiztonságot. Több ajánlás született, amelyek Doszpot Péter, a bizottság szocialista alelnöke szerint azóta is az illetékes tárcák és kormányszervek között keringenek. Arra a kérdésre, hogy megszívleli-e valaha is a kormány a javaslatokat, vagy készül-e átfogó szabályozás a hasonló esetek megelőzésére, Doszpot nem tudott válaszolni.

Egy a kevés kivétel közül