Gyakran pikkelyszerűen nagy táblákban összekapcsolódó, időnként hullámos felszínű, makulátlan, fémes csillogású külső héjazatuk valójában tisztább, ragyogóbb, mint az élőhelyükül szolgáló lekoszlott külvilág. Kutatások igazolják, hogy kizárólag megtévesztésből van ez így: a csábító külsőségek szinte megbabonázzák a joggingnadrágos zsákmányt. Belső terüket a mindenkori kívánalmaknak megfelelő módon átrendeződő emésztőbolyhok, illetve hatalmas űrtartalmú bendőt biztosító belső bordastruktúra jellemzi. További jellegzetességük, hogy a fémhasáblények szürke aszfaltcsápokkal kapaszkodnak a talajhoz. Ezeken keresztül nyelik a négy gumigörgőn érkező sörpocakú vagy dauerolt tápanyagot, majd okádják ki salakjukat. Ezek az aszfaltcsápok gyakran fejlettebb, jobb minőségű struktúrát mutatnak, mint egy közepes település úthálózata. Életciklusukat kizárólag a létrehozásukra fordított energia, illetve az újabb egyedek klónozásának költségigénye alapján határozzák meg tenyésztőik. Életmódjukat tekintve tulajdonképpen paraziták. Elpusztulásuk után a tetem eltakarítása általában a környezetében lakók gondjait szaporítják.

Az Építészetkritikai Műhely építészeti elemzéseinek tárgya mind több alkalommal vonatkozik egy tulajdonságait, paramétereit figyelembe véve hibrid épülettípus egymásra nagyon hasonlító egyedeire. Klónok ezek, vagyis egy bizonyos szempontból elsőnek tekintett példányuk után az elemzésük óhatatlanul önismétlő, végeredményben szinte értelmetlen. Hogy időről időre mégis szót ejtünk róluk, annak oka elsősorban a városi szövet felbomlásában, szakadásainak konzerválásában játszott szerepükben keresendő.

Néhány hónapja adták át a raktáráruházat a Szentendrei úton, pontosabban az Óbudai és a Kaszásdűlői lakótelep érintkezési pontjában. Bár közel a Hajógyári-sziget és a Római-part, a budai hegyek, Aquincum meg a rehabilitált óbudai Fő tér, azért mégiscsak a "szűklevegőjű" kétszer négysávos út, illetve az út mentén beszivárgott bizniszépületek uralják a terepet. Ettől aztán a hangulatuk is maximum elővárosi, de inkább kültelki. Mondhatnánk, hogy ez az ára a területfejlesztésnek, hiszen az új kereskedelmi egységek új infrastrukturális fejlesztéseket, legtöbbször közlekedési csomópontot, felüljárót jelentenek. Ezeket pedig az adott kerületek vezetői nyilván a kerület "töretlen fejlődésének aranyoldalain" (sic!) tárják a szavazópolgár elé.

Az új barkácscenter úttal párhuzamos főtengelye észak-déli telepítésű. Így, ennél az épületfajtánál rendhagyó módon a "benapozott" keleti főhomlokzat, illetve a déli bejárati zónák két szint magas üvegezése képes oldani a fekvő fém hasáb zártságát, doboz-, illetve konténerszerűségét (építész: Obermayer István, Suhajda Eszter, Győry Attila). Ugyancsak építészetszerű momentummal szolgálnak az üveghomlokzat mögé szervezett, látványban egymást metsző mozgójárdák. A bevásárlóközpont majdnem húszezer négyzetméteres összterülete a parkolószint, földszint és az emeleti szint alapterületéből adódik össze. Szemmel látható, hogy az általában nagy területen elterülő egyszintes raktáráruházakkal szemben, itt a helyszűke eredményezte az óhatatlanul drágább, többszintes beépítést. Ez a megoldás ugyanakkor lehetőséget teremtett arra, hogy az épület rövidebb homlokzati szakaszai felé a tetősík egy ívelt, rácsos tartó alkalmazásával enyhén felfelé lebegjen el a födém síkjától. Így szemlátomást némi könnyedség költözik a látványba.

Talán a lakóövezetek közelsége okán a barkácsáruház külső raktárrészei, illetve félig nyitott kertészeti részlege szinte épületszerű minőségben, valamint minőségi anyagok alkalmazásával került kialakításra. Így ezek a részletei szervesebben képesek integrálódni a főtömeghez, mint oly sok. Látványuk fogyaszthatóbb.

A két szint magas üvegezés képes oldani az épület doboz-, illetve konténerszerûségét