Az ügy jelentőségét mutatja, hogy az IKA kisebbségi területen már fél évtizede a legjelentősebb pénzosztó alapítvány; a szinte kizárólag költségvetési összegek felett rendelkező szervezet 2000 óta 6,5 milliárd forintot gyűjtött össze, és ennek túlnyomó hányadát központi és alkuratóriumi döntések révén a szomszédos országokban élő magyar közösségek támogatására fordította. E kifizetések körül az IKA létrejötte óta viták gyűrűznek; a támogatási döntéseket időről időre botrányok kísérték. A mindenkori ellenzék nemcsak a támogatások átláthatatlanságát, hanem ezek céljait is rendszeresen megkérdőjelezte.

Az ÁSZ szerint 2000-ben és 2001-ben 1,3 milliárd forintot fizettek ki az IKA-nál szabálytalanul kiírt pályázatok nyomán, míg 2002-ben és 2003-ban - ráadásul a kötelező pályáztatások mellőzésével - további 1,5 milliárdot.

E szabálytalanságok két alaptípusra oszthatók. Az egyik az úgynevezett Illyés-kassza felhasználásának a rendszere. Ezek az állami pénzek hosszú éveken át tulajdonképpen egyfajta "feketekasszaként" működtek és a határon túli magyar kisebbségi vezetők anyaországi tartózkodásának költségeit fedezték belőle. E feladat megoldása a HTMH-ra hárult volna, amit ez "ráterhelt" az Illyés-alapítványra és az esetek túlnyomó többségében nem számlák alapján történtek az kifizetések.

Ennél lényegesen súlyosabb anomáliák mutatkoztak éveken át a kisebbségi támogatások odaítélése körül. Már annak idején is nagy port vert fel például a Székelyföldi Médiacentrum ügye. Az előző kormány idején csaknem 40 millió jutott a Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester nevéhez köthető projektre. A fő kifogás az volt, hogy a médiacentrum céljára vásárolt ingatlan lényegesen kevesebbet ért, mint a vételárként feltüntetett összeg. A 2003 márciusában létrejött új IKA-vezetés bíróságra adta az ügyet. Hasonló problémákat vetett fel a kolozsvári Easy-alapítvány is, emelynek az Orbán-kormány idején 80 millió forintot juttattak azzal a céllal, hogy az erdélyi magyar lapok terjesztését megoldják belőle. E pénzek jelek szerint a Fidesz közelinek tartott Krónika című lapnál landoltak.

Összeférhetetlenségi gondok miatt problematikusnak látszik az úgynevezett felvidéki beiratkozási program. A szlovákiai magyar tannyelvű iskolák támogatásra hivatott sokmilliós vállalkozással az volt a gond, hogy a Rákóczi Szövetség koordinálta, amelynek élén ugyanaz a Halzl József állt, aki egyidejűleg az IKA-kuratórium elnöke is volt. A pénzek egy része az akkori ellenzék gyanúja szerint Fidesz közeli szervezeteknél kötött ki. Az ÁSZ kifogásolja a Duna tévének kifizetett támogatások több száz milliót kitevő hányadát is. E támogatások egyik része azért aggályos, mert az illetékes bizottságban két Duna-tévés munkatárs is ült - vagyis összeférhetetlenség érhető tetten. Többször az elszámolások sem történtek meg teljeskörűen.

Hadnagy Miklós, az Illyés-alapítvány irodavezetője az ÁSZ-jelentéssel kapcsolatban lapunknak kifejezte örömét, mert ez szerinte számos olyan belső működési problémára hívja fel a figyelmet, aminek megoldása már évek óta lehetséges lett volna. Mint emlékezetes, a kormányváltás után az IKA Pomogáts Béla vezette új kuratóriuma csak 2003 márciusában tudott felállni, és az ÁSZ készülő jelentését menet közben két alkalommal is véleményezte. Hadnagy szerint a mostani IKA-vezetés komolyan veszi a jelentés tartalmát és az intézménynél megkezdődött a jelzett szabálytalanságok felszámolása. Úgy tudni, hogy a MeH módosításokat javasol az IKA alapító okiratában, a Külügyminisztérium pedig vizsgálódik az ÁSZ-jelentés HTMH-t érintő megállapításai kapcsán.