Az APEH 150 milliárd forint forgalmi adót tartott vissza a múlt év utolsó két hónapjában az uniós adószámmal rendelkező, áfa-visszaigénylő vállalkozások általánosan elrendelt ellenőrzése miatt. A januári visszatartásokkal együtt az összeg már kétszázmilliárd forintra rúg. A késedelmes kiutalás mostanáig kétmilliárd forintjába került a költségvetésnek. A törvény szerint ugyanis az adóhivatalnak a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő pótlékot kell fizetnie a határidőn túli visszautalások esetén. Összehasonlításképpen néhány tétel az idei költségvetésből: a népegészségügyi programra 927 millió, szennyvízelvezetésre és -tisztításra 1,5 milliárd, a hajléktalanok támogatására 1,4 milliárd forint jut ebben az évben. A nagyobb vállalkozásoknak - amelyeknek nem okoz finanszírozási gondokat, hogy késve kapják meg a forgalmi adót - a legjobb befektetés az APEH-nél fialtatni a pénzt. Ilyen magas hozammal kecsegtető befektetési lehetőséget ugyanis nehéz találni a magyarországi pénzpiacon.

Eddig több mint hétezer, uniós adószámmal rendelkező, áfa-visszaigénylő, jellemzően kis- és közepes vállalkozást ellenőrzött az adóhatóság. A revizorok pusztán adminisztrációs hibákat állapítottak meg, s szinte kizárólag a belföldi termék-, illetve szolgáltatásértékesítés szabálytalansága miatt tártak fel adóhiányt - értesült a Népszabadság. Tehát nem az uniós, hanem a Magyarországon belüli értékesítés elszámolásával voltak problémák az ellenőrzött cégeknél.

Draskovics Tibor pénzügyminiszter tavaly október közepén arra utasította az adóhivatalt, hogy valamennyi közösségi adószámos, áfa-visszaigénylő vállalkozás bevallását ellenőrizze a forgalmi adó kiutalása előtt. Ráadásul a közölt adatokat az EU-tagállamoktól származó kontrollinformációkkal is össze kell vetni, amelyek viszont csak januárban érkeztek meg. Ez azt jelentette, hogy november elejétől valamennyi uniós adószámú vállalkozás által visszaigényelt forgalmi adó kiutalását befagyasztotta az APEH. Az érintettek ráadásul nemcsak az EU-tagállamokba irányuló, hanem a belföldi kereskedés után visszaigényelt áfát sem kaphatták meg előzetes adóellenőrzés nélkül. Időközben a pénzügyminiszter és az adóhivatal vezetősége úgy ítélte meg, hogy a kétmillió forintnál kisebb összegű kifizetéseknél hamarabb el lehet kezdeni a vizsgálatot annak érdekében, hogy a jellemzően kis- és közepes vállalkozásoknak ne okozzon pénzügyi nehézséget a forgalmi adó visszatartása.

Év végéig 23 ezer, visszaigénylést tartalmazó áfabevallást nyújtottak be uniós adószámú vállalkozások. (Ez ennél kevesebb vállalkozást jelent, hiszen számos cég több időszakra vonatkozóan is adhatott be bevallást a pénzügyminiszteri rendelkezés óta.) A revizorok ebből csaknem 17 ezret vizsgálnak meg, a fennmaradó hatezer bevallás kontrolljára - a kis összegű áfát visszaigénylők korábbi ellenőrzési tapasztalatai alapján - nincs szükség.

A vizsgálatok vélhetően 2005-ben is a tavalyi rend szerint folytatódnak, hiszen a pénzügyminiszter utasítása még mindig érvényben van. Ha a pénzügyi kormányzat ragaszkodik a teljes körű ellenőrzéshez, akkor indokolt lenne, hogy - a visszaigényelt összeg nagyságától függően - törvény biztosítson erre elegendő időt az adóhivatalnak. Így nem kellene a késleltetett kiutalások miatt késedelmi pótlékot fizetni.

Az uniós kontrolladat-szolgáltató rendszer egyelőre felemás: a tagállamok adóhatóságai csak a magyar vállalkozások által beszerzett termékekről küldenek összehasonlító információkat, a kivitt áruról nem értesül az APEH. A társhatóságok által szolgáltatott adatok akkor lennének igazán hasznosak, ha nemcsak az adott országból történő beszerzésekről, hanem az értékesítésről is információt adnának. Az uniós partnernek történő értékesítés jóval kedvezőbb terep lehet az áfavisszaélésekre, mint a behozatal. Magyarországon ugyanis nem kell megfizetni az áfát az EU-országokba irányuló értékesítéskor. Így fennáll annak veszélye, hogy az áru csak papíron hagyja el az országot, miközben itthon értékesítik. Így adott esetben a teljes forgalmi adót meg lehet spórolni. Az exportról jelenleg csak egyedi megkeresés alapján lehet információkat kérni az uniós társhatóságoktól.

Az elhúzódó vizsgálatok miatt jogosan járó áfa visszatartása az amúgy is feszített idei költségvetést terheli. Az APEH legfeljebb abban bízhat, hogy a Pénzügyminisztérium szakértői a tervezéskor számoltak ezzel a kockázattal. Mindenesetre az eddigiek ismeretében nem biztos, hogy a fokozott ellenőrzés javítja a költségvetés helyzetét, bár az adózók egy részét vélhetően visszatarthatja az adóelkerüléstől.

Az európai közösségi jog lehetőséget ad a magyarországihoz hasonló vizsgálatokra. A lényeg, hogy emiatt hat hónapnál ne húzódjanak el jobban a visszafizetések; a közösségi jog szerint innentől beszélhetünk indokolatlan késedelemről. Ám tudomásunk szerint Magyarországon még nem érték el ezt az időhatárt - mondta tegnap lapunknak Maria Aszimakopolu, Kovács László adóügyi EU-biztos szóvivője. (Sz. L. L.)

A főbb eltérések a vállalkozások és az európai uniós társadóhatóságok által szolgáltatott kontrolladatok között:

- Az adózó helytelen bevallási időszakban tüntette fel a termékbeszerzést.

- A partnerhatóság az áprilisi áfa-ügyletekről is szolgáltatott adatot, holott arról még nem kellett volna.

- A partner a külföldi szolgáltatásnyújtást is jelentette, holott csak a termékértékesítésről kell számot adni.

- Az alacsonyabb összegű eltérések oka a legtöbb esetben az volt, hogy eltérő valutaárfolyamokkal számoltak.