Így elvileg az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában található az egész egykori III-as főcsoportfőnökség és más állambiztonsági szervek 1944 decembere és 1990 februárja közötti iratanyaga. (Azok a dokumentumok, amelyeket nem semmisítettek meg, és amelyek nyilvánosságra kerülése nem sért nemzetbiztonsági érdekeket.) A titkosszolgálat szorgalma összefügghet a Szita-üggyel. Az NBH indoklása szerint "a fontos közérdek figyelembevételével" hozták előre az iratátadás időpontját. Szita Károlyról, Kaposvár polgármesteréről az interneten azt állították: ügynök volt. Szita ezt tagadja, és felkérte az NBH-t: ha van náluk ilyen dokumentum, azt továbbítsák a levéltárnak. Az NBH ezzel furcsa helyzetbe került, hiszen azt nem mondhatta meg, hogy létezik-e Szita-dosszié. Viszont ezek után találgatásokra adhatott volna okot az, ha csak egyetlen dossziét visznek át a levéltárba, és az is, ha nem tesznek semmit. Így a teljes csomagot átszállították. Az csak a levéltárban derülhet ki Szitáról, hogy igaz-e a feltételezés.