Radarok a síkon
A Varsói Szerződésből örökölt radarrendszer még 1994-ben is összefüggően lefedte az ország légterét 22 telepítési hellyel, 131 különböző funkciójú radarral, 6000 fős dandárral. Mára ebből 4 települési hely maradt meg alacsony tengerszint feletti magasságon. Ez a rendszer sem a NATO, sem az EU követelményeinek nem tesz eleget, nemzeti biztonságunkat is felelőtlenül veszélyeztetjük a "lyukas" légtérrel. A NATO 1999-ben hagyta jóvá az új tagok közös radarbeszerzési programját. Ezen belül a magyar és a cseh állam közösen állapodott meg 6 radar beszerzésének ütemezéséről. A program szerint a Zengőn 2006 februárjában kell fogadni a legyártott radart kiszolgáló épületekkel, felvezető úttal, toronnyal stb. A programot 99,4 százalékban a NATO finanszírozza, 23,5 Mrd Ft értékben.
A zengői telepítési hely minden szükséges hatósági engedéllyel rendelkezik. Ha a NATO-nak eltérő telepítési helyre teszünk javaslatot, annak elbírálása 8-14 hónapot vehet igénybe, de szinte biztos az elutasítás, ami együtt jár a támogatás megvonásával. Légtérellenőrzés szempontjából csak rosszabb hely választható, ami további 2-3 réskitöltő radar beszerzését igényli 22-36 Mrd Ft pluszköltséggel, amelyet egyértelműen a magyar államnak kell finanszíroznia. Az új telepítési hely(ek) engedélyeztetési eljárása és a kivitelezés 4-5 év késést jelent.
A légtér biztonsága szempontjából a legfontosabb a dél-dunántúli radar, ha ezt nem telepítjük, értelmét veszti a békéscsabai és a bánkúti radar is. A jelentés leírja, hogy az Országos Sugárbiológiai és Sugár-egészségügyi Kutatóintézet vizsgálata szerint a környező települések lakosságára és az élő környezetre a radarok által kisugárzott elektromágneses energia nincs káros hatással. A bizottság felsorolja, hogy a Zengőn milyen kiemelt jelentőségű élőhely típusok vannak. Ezt a részt szerintem 35-40 évvel ezelőtti leírásokból merítették. Én a Zengőn ma azt látom, hogy a déli lejtő kezdi kiheverni a 35-40 évvel ezelőtti tarvágás következményeit, az északi lejtő pedig azóta képtelen bárminemű reprodukcióra. Aki jártas a környezetvédelemben, tudja, hogy a szenynyezést vagy a károsítást mindig valamilyen mérőszámmal és hozzákapcsolt mértékegységgel számszerűsítjük. Ilyen számok a jelentésben nincsenek, ahogy a "zöldek" szeánszain sem tudhattuk meg, hogy a radartelepítés az ott élő populációk hány százalékát veszélyezteti. A körzet természetvédelmi felelőse 500-800 hektárra becsüli a Zengő közvetlen környezetében a bánáti bazsarózsa élőhelyét. A bizottság szerint a felvezető út és a torony együtt 3,81 hektárt foglalna el. Ennek 90 százaléka ma is talajút. Ebből kiszámíthatjuk, hogy a bazsarózsa-populáció ezrelékét sem veszélyezteti az útépítés. Ugyanezt írja
dr. Kevey Balázs, a PTE növénytani tanszékének docense: "azt nem mondhatjuk, hogy a műút megépítésével a bazsarózsa ki fog veszni, mert a Zengő és a Hármas-hegy, valamint a térséggel szomszédos hegyek déli lejtőin többfelé viszonylag nagy egyedszámban él". Amúgy: nem a Zengő csúcsán, hanem Hosszúhetény fölött, Nagymező-Arany-hegy területén hoztak létre 1996-ban önálló természetvédelmi területet a bánáti bazsarózsa védelmére. Javaslom, hogy azon közéleti személyiségek, akik bánáti bazsarózsát fogadtak örökbe, gyanakodjanak: egy "kész átverés show" áldozatai.
Az alternatív telepítési helyekkel kapcsolatban a bizottság leírja, hogy a civil és zöldmozgalmak valószínűleg ezeket is ellenezni fogják, de feltehetően nem ennyire. E várakozásnak ellentmond az, amit a Pest megyei szemétlerakó vagy a bükkösdi cementmű körüli hecckampány során tapasztaltunk.
Egy sík területen elhelyezett radar a távolság növekedésével rohamosan veszti el a talaj közeli észlelőképességét a Föld görbülete miatt. 50 km-en a 200 m-nél, 100 km-en a 800 m-nél, 200 km-en a 3000 m-nél, és 300 km-en a 7000 m-nél magasabban repülő gépeket látja, az alacsonyabban repülőket nem. A támadó repülőgépek ma képesek a talaj közelében, 50-100 m magasságban megközelíteni a célokat olyan sík területen, mint a Duna-Tisza köze. A Zengőn elhelyezett radar sugara 90 km-nél érinti a talajszintet, így 30 km-től 90 km-ig közvetlenül a talaj közelében szálló repülőgépeket is látja, és 140 km-nél emelkedik az észlelés alsó határa 200 m-re. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a teljes Duna-Tisza közét és a Bánátot zavarmentesen, összefüggően, talajközelben felügyelet alatt tarthatja. A Tisza vonalában képes alacsonyabban szálló repülőgépeket észlelni, mint a Tiszától 80 km-re lévő békéscsabai "síkvidéki" radar.
Nem értem, hogy miért zárta ki a vizsgálódásból a bizottság a Mecsek második legmagasabb csúcsát, a 611 m-es Tubest. Amíg a Zengő közeli Hármas-hegyre telepítendő radar körkilátásából 10 fokot takarna (a legveszélyesebbnek tartott keleti irányban) a Zengő 650 m feletti tömbje, addig a Zengőtől 15 km-re, a Tubesen lévő radaréből már csak
2 fokot. A mórágyi és a liszói elhelyezés ötlete teljesen abszurd, ennyi erővel a böhönyei disznólegelőt is vizsgálhatta volna a bizottság.
Fenti kifogásaim ellenére úgy érzem, hogy amit Gyurcsány Ferenc fontosnak tartott: "a polgárok aggályainak megnyugtató kivizsgálása" , megtörtént. A jelentés alapján a kormányfőnek be kell látnia, hogy néhány politikai kalandor, ellenzéki támogatással, lízingelt greenpeace-esekkel nem okozhat 50 milliárdos kárt az országnak.
A szerző nyugállományú alezredes, a Magyar Hadtudományi Társaság szakértője
