A madridi bíróság orvosi szakvéleményt kért, mert a vádlott nem reagált egyetlen kérdésre sem, majd miután a rosszullét jelei mutatkoztak rajta, félbe is szakították a pereljárást. Az orvosok cukrozott folyadékot adtak neki, majd közölték, hogy állapota alkalmas a tárgyalás folytatására, amelyet aztán elnapoltak. A hétfői pernap is csak rövid ideig tartott, a vádlott ezúttal közölte: nem áll szándékában megtagadni a válaszokat, de kéri családtagjai védelmét, Spanyolországban és Argentínában is.

Az 58 éves, volt argentin tengerésztiszt, Adolfo Scilingo tavaly december 9-e óta folytat éhségsztrájkot a börtönben, az ellen tiltakozva, hogy egyedüli vádlottként tartják előzetes letartóztatásban Spanyolországban az argentin katonai diktatúrák idején (1976-1983) elkövetett vétségekért. Scilingo egyébként 1997-ben önként ment Madridba, s volt hajlandó tanúvallomást tenni Baltasar Garzón spanyol vizsgálóbírónak. (Garzón neve onnan ismert, hogy kiadatási kérelmére tartották vissza több mint egy évig Londonban Augusto Pinochet chilei exdiktátort, akit végül a brit hatóságok elengedtek egészségi állapotára való tekintettel.) Scilingo utólag visszavonta akkori vallomását, mondván félrevezették azzal, hogy az argentin diktatúra vezetői ellen gyűjtenek terhelő bizonyítékokat.

Az argentin diktatúra számlájára az emberjogi csoportok mintegy harmincezer áldozatot írnak, köztük több tucat spanyol állampolgár életét is - Madrid ennek alapján tartja magát illetékesnek per lefolytatására. (Miként a Pinochet Chiléjében kivégzett és megölt spanyolok esetében is.) Tény, hogy Garzón vizsgálóbíró még 2003-ban, nem utolsósorban Scilingo vallomása alapján, 43 argentin katonatiszt kiadatását kérelmezte Buenos Airestől. Erre nem került sor, Nestor Kirchner elnök viszont azt ígérte, hogy Argentínában felelősségre vonják a vétkeseket.

Az 2003 végén elkészült vádemelési javaslat Scilingót népirtásban, terrorizmusban és kínzásban való részvétellel marasztalja el. A részletezés szerint a volt tiszt 1976 decembere és 1977 decembere között a haditengerészet műszaki főiskoláján (ESMA) kialakított titkos kínzóközpontban tevékenykedett, ahol akkor 14 spanyol "tűnt el", További 93 élte túl a vallatásokat, szabadult ki később. Három letartóztatott spanyol asszonytól elvették gyereküket, akik azóta sem kerültek elő. A becslések szerint az ESMA-ban összesen 4500 személyt "tüntettek el". Scilingo, "parancsot teljesítve", két alkalommal vett részt "haláljáratokban", amikor elkábított élő személyeket dobtak ki repülőgépekről az Atlanti-óceánba. Ily módon az első esetben 15, a másodikban 17 fogolytól "szabadultak meg". Esetében a vád felsorol kétszáznál több terrorcselekményt és majd háromszáz kínzási esetet is. Mint az El Mundo lap írta, a spanyol büntetőtörvények szerint a vádpontok alapján összesen több mint 6600 évi börtönt lehetne kiszabni.

Két rendõr támogatja az éhségsztrájkot folytató Adolfo Scilingót