Tolószékben mennek tüntetni?
Elkeseredett a hangulat országszerte a csökkent munkaképességűeknek munkát adó, úgynevezett célszervezeteknél. Egy, a pénzügyi, a munkaügyi és az esélyegyenlőségi tárcák által közösen jegyzett rendelet értelmében ugyanis az őket foglalkoztató vállalkozások az idén legfeljebb annyi támogatást igényelhetnek, mint amennyit 2003 decemberében kaptak. Ez azt jelenti, hogy munkahelyek ezrei szűnhetnek meg. Magyarországon ugyanis mintegy száz szervezet foglalkoztat állami támogatással fogyatékosokat. Az állam ezzel ismeri el a fogyatékkal élők munkáltatásának magasabb költségeit. E segítség nélkül a csökkent munkaképességűek közül sokan segélyre szorulnának. A statisztikák szerint ma hazánkban mintegy 600 ezer megváltozott munkaképességű ember él, és közülük is csupán minden tizedik töltheti az idejét fizetett munkával. Ez az arány vélhetően a rendelet következményeként tovább romlik. A mintegy 40 ezer fogyatékkal élőnek munkát adó célszervezetek képviselői már attól tartanak, hogy akár minden harmadik vállalkozás megszűnhet az idén, ha a kormány nem mozdul el jelenlegi álláspontjától.
Mindazonáltal Baranyában a megváltozott munkaképességűek már elszánták magukat a tiltakozásra: arra készülnek, hogy január végén tolószékeiken, botra támaszkodva a Parlament elé vonulnak. A dunántúli megyében tizenegy, megváltozott munkaképességűeket, illetve fogyatékkal élőket foglalkoztató cég működik, amelyek összesen 3500 embernek adnak munkát. Ez a létszám az állami támogatás megkurtítása miatt várhatóan öt-tíz százalékkal csökken. A megyében a félezer leszázalékolt embert foglalkoztató Uwyta Kht. tíz százaléknál nagyobb arányú leépítésre készül, míg a jelenleg 430 dolgozónak munkát adó Skíz 2000 Kft. májusig 80 dolgozójától válik meg. Az Agóra Kft. viszont az elmúlt hetekben 800-ról 900-ra növelte baranyai foglalkoztatottjainak számát, ami azért nem jelentett számára gondot, mert a támogatás bázisának számító 2003 decemberében is 900 dolgozót alkalmazott.
A leszázalékoltaknak munkát adó pécsi cégek vezetői közül többen felháborodtak, amikor a kormány azzal az indokkal csökkentette a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására szánt támogatást, hogy a dotációt néhány vállalkozás szabálytalanul vette igénybe. A támogatás megnyirbálásának valódi okát a cégvezetők abban látják, hogy a költségvetés hiányát ily módon is csökkenteni lehet.
Száznegyvenöt, megváltozott munkaképességű, leszázalékolt ember vesztette el a munkáját az év végén a Békés megyei Kondoroson is. A városban a közelmúltban alapított üzemet a Rolfim Elektronikai és Finommechanikai Szövetkezet, de az elektronikai hulladékot feldolgozó munkahely mindössze néhány hétig működhetett, mert a rendelet nyomán elesett a támogatástól. Dankó Béla polgármester azt mondta: a döntés az 50-67 százalékos munkaképességű emberek és családjaik számára nagy csapás, mert kénytelenek ismét rokkantnyugdíjból és szociális segélyből élni. Kovács Tamás, a Rolfim ügyvezető elnöke arról tájékoztatott, hogy országszerte 490 embert kellett elküldeniük. A legtöbben Kondoroson kerültek utcára, de Szigetszentmiklóson, Gyulán, Polgárdiban, Pátyon és a fővárosban is voltak elbocsátások. A szövetkezetet azért érintette súlyosan a döntés, mert tavaly szeptemberben születtek meg azok a jogszabályok, amelyek lehetővé tették számukra az elektronikai hulladék feldolgozását. Az ősszel több száz embert vettek fel, most csaknem mindegyiküktől el kellett búcsúzni.
Árvai István, az országszerte 60 telephelyen mintegy háromezer leszázalékoltat alkalmazó - a közelmúltban szintén több száz embert elbocsátó - Rehabit Komplex Kft. közép-magyarországi régióvezetője úgy látja: el lehetett volna kerülni az elbocsátásokat. Szerinte a csalásokat szigorúbb ellenőrzéssel ki lehetett volna szűrni.
A Védett Szervezetek Országos Szövetségének vezetője, Balogh Zoltán lapunknak azt mondta: felelőtlenek voltak azok a cégvezetők, akik annak ellenére munkát ajánlottak az embereknek, hogy már értesülhettek a változásokról. Szerinte a szigorításokat egyrészt az tette szükségessé, hogy többen visszaéltek a támogatásokkal, másrészt a jelenlegi dotációs rendszer az Európai Unió előírásainak sem felel meg. A szövetség elnöke úgy látja: fél éven belül kidolgozhatják azokat az akkreditációs szempontokat, amelyeknek életbelépése után ismét nőhet a megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak száma.
