Ha a tudomány esetleg ellenvetésekkel él, annál rosszabb a tudománynak. Nyílt titok, hogy az elnök tudományos tanácsadó testületeiből rövid úton kiakolbólították a liberális politikai nézeteket vallókat. A különböző tudományos bizottságok a környezetvédelemtől és az éghajlatváltozástól kezdve a kábítószer-politikáig és a gyógyszerek szabályozásáig a kérdések széles köréről készítenek jelentéseket. A tekintélyes civil tudományos tanácsadó szervezet, a Nemzeti Kutatási Tanács novemberben ajánlást fogadott el, miszerint az elnöknek dolgozó tudományos testületek tagjaitól nem kellene megkérdezni, hogy milyen politikai nézeteket vallanak. Egy demokrata honatya szerint éppen az objektív tájékozódás lehetőségét veszítik el, amikor politikai szempontok alapján válogatnak a tudósok között.

Más szempontból azonban elkerülhetetlen a tudomány és a politika kölcsönhatása. A választási kampányban 48 Nobel-díjas amerikai tudós nyílt levélben támogatta John Kerryt. A Coloradói Egyetem tudománypolitika-professzora, Roger Pielke a Washington Postban írt cikkében úgy véli, hogy a politikai döntéshozók elé kerülő kérdések zömére nem csak egyfajta tudományos válasz adható, és szinte minden politikai nézethez lehet keresni azt alátámasztó tudományos érveket. Példaként éppen a környezetre káros anyagok kibocsátásáról született kiotói egyezményt említi, amelynek amerikai ellenzői szerint az elért eredmény nem áll arányban a ráfordításokkal. Ezért más, szintén tudományos adatokon alapuló megoldások mellett érvelnek.

Washington, 2005. január 13.