Molnáré az első menet

Mindhárom vádpontban felmentette a Fővárosi Bíróság Molnár Csaba alezredest, az ORFK pénzmosás elleni osztályának volt vezetőjét. Az ítélet nem jogerős.

Fölmentette a Fővárosi Bíróság Molnár Csaba alezredest, az ORFK pénzmosás elleni osztályának volt vezetőjét a hivatali visszaélés, a minősített vesztegetés és az államtitoksértés vádja alól. Mivel az ügyész fellebbezett, az ítélet nem jogerős. A bíróság szerint mindaz, amit a főügyészség Molnár és társai terhére rótt, nem bűncselekmény.

A brókerbotrány kulcsfiguráját, Kulcsár Attilát Bécsben lépre csaló alezredes elleni eljárás jóval az előtt kezdődött, hogy államtitoksértés, hivatali visszaélés és vesztegetés gyanúsítottjaként kihallgatta volna őt a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal. A Nemzetbiztonsági Hivatal még 2003 decemberében jelezte az ORFK vezetésének, hogy "titkos adatgyűjtés keretében olyan adatok birtokába jutottak, amelyek arra utalnak, hogy Molnár alezredes meg nem engedett kapcsolatot tart fenn szíriai pénzváltókkal". (Máig nem tudni, miért csak hónapokkal később értesítette a rendőrséget a NBH Molnár bűnösnek vélt kapcsolatáról, hogy arról "titkos adatgyűjtés", magyarul telefonlehallgatás útján tudomást szerzett.)

Az első híradások még arról szóltak, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal többmilliárdos illegális pénzváltással összefüggésben sok százmilliós pénzmosás nyomára bukkant, s Molnár e szövevényes bűntényben érintett szíriaiakkal tartott fenn meg nem engedett kapcsolatot. (A szíriai pénzváltók ügyében a BRFK nyomozott. A befejezés előtt álló eljárás azonban lényegesen kisebb volumenű illegális pénzváltást és pénzmosást tárt fel, mint amekkorát a hatóságok feltételeztek.)

Molnár Csabának a vádhatóság szerint az a bűne, hogy 2003. augusztus 20-án egy benzinkútnál lévő autómosóban találkozott dr. Tarche Bassammal és Dér Zoltánnal, s tőlük kisebb ajándékot fogadott el. Ennek fejében Molnárnak közben kellett volna járnia a Volksbanknál egy Bassam érdekeltségébe tartozó pénzváltó vállalkozás érdekében. Az alezredes azonban nem tett semmit Bassam érdekében, a Volksbank pedig a brókerbotrány miatt a pénzváltókkal (mint potenciális pénzmosókkal) szemben kialakult közhangulatra (is) tekintettel megszüntette a pénzváltói üzletágát, s szerződést bontott valamennyi bizományosával, így Bassam cégével is.

Az ügyészség szerint - túl azon, hogy 3000 forint értékű ajándékokat fogadott el - Molnár államtitoknak minősülő információkat is kiszolgáltatott a szíriai pénzváltónak. Később azonban kiderült: a szóban forgó információkat egyáltalán nem, vagy nem szabályosan titkosították, s az is kétségessé vált, hogy szükséges volt-e egyáltalán azok titkosítása.

A múlt héten a bíróság kiemelte a bizonyítékok közül azokat a telefonlehallgatásokról készült jegyzőkönyveket, amelyeket a főügyészség Molnár bűnösségének alátámasztására becsatolt. Szebeni László bíró úgy fogalmazott: a lehallgatási anyagok nem felelnek meg a célhoz kötöttség elvének, mert nem annak a bűncselekménynek a bizonyítására kívánják felhasználni azokat, amelynek a felderítésére lehallgatási engedélyt kértek. Az ítélet indokolásakor Szebeni rámutatott: a Fővárosi Főügyészség már a Molnár Csaba elleni eljárás kezdetén ismerte az e témában követett egységes bírói gyakorlatot. Tudhatta, hogy a bíróság megköveteli, hogy a bizonyítékként benyújtott titkosszolgálati jegyzőkönyvek feleljenek meg a célhoz kötöttség elvének. Hozzátette: akkor sem változna semmi, ha a jegyzőkönyveket benntartotta volna a bizonyítékok körében, ugyanis azok semmiféle releváns információt, bizonyítékot nem tartalmaztak.

Az ügyész szerint az ítélet törvénysértő, ezért minden vádpontban fellebbezést jelentett be. A Népszabadság úgy tudja, a főügyészség álláspontja szerint az ügyben akkor is "van még keresnivalójuk", ha a fellebbviteli bíróság sem veszi figyelembe a lehallgatási jegyzőkönyvekben olvasható információkat.

Molnár Csabának a fellebbviteli tárgyalás mellett még egy másik büntetőeljárásban is helyt kell állni. Az első fokon most befejezett eljárástól függetlenül az ügyészségi nyomozóhivatal azzal (is) gyanúsítja, hogy a brókerbotrány kezdetén - a nyomozás megtagadása érdekében - hamis adatközlésre hívta fel Kulcsár Attilát. E második eljárás nyomozása még nem zárult le.

Nem jogerõs mosoly
Nem jogerõs mosoly
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.