Az ügy nagy felháborodást keltett Litvániában, hiszen tavaly nyáron a korábbi államfőnek, Rolandas Paksasnak azért kellett távoznia posztjáról, mert szoros kapcsolatban állt Jurij Boriszov orosz vállalkozóval, aki az orosz titkosszolgálatnak is dolgozott.

Az ellenzék vezetője üdvözölte a vizsgálat tényét. Andrius Kubilius Csehország példájára hivatkozva azt látná helyesnek, ha a szovjet időszakban keletkezett archívumokat nyilvánossá tennék.

A politikus szerint azonban a vizsgálóbizottság majd azt állapítja meg, hogy a szovjet titkosszolgálatban tartalékos tisztként nyilvántartott személyek nem végeztek törvénybe ütköző feladatot, így közéleti szerepvállalásuknak nem lesznek jogi következményei.

Ennek azért is van esélye, mert a volt litván főügyészség és a megyei adónyomozó hivatal két alkalmazottja a KGB két egykori embereként tavaly nyáron már pert nyert Strasbourgban, az Emberi Jogok Európai Bíróságán a litván állammal szemben. A testület szerint Vilnius diszkriminációt alkalmazott, amikor Juozas Sidabrast és Kestutis Dziautast - múltjuk miatt - 1999-ben menesztette állásából, így több pontban is megsértette az alapvető emberi jogok védelméről szóló európai konvenciót. A bírósági döntés nyomán Litvánia erkölcsi és anyagi kártérítésként fejenként 7 ezer eurót fizetett ki a két férfinak.