Egy teljesen átlagos kirándulásnak indult minden. Khaled al-Masri Szkopjébe tartott buszon, mikor a macedón-szerb határon megállították a járművet. A határőrök kiszúrták maguknak a libanoni származású autókereskedőt a németországi Ulmból. Leszállították a buszról, elvették az útlevelét, majd szabályosan elrabolták. A macedón kirándulásból több hónapos tortúra lett, valószínűleg Afganisztán egyik amerikaiak által fenntartott börtönében.

Masri ügyvédje, Manfred Gnjidic feljelentést tett ismeretlen tettes ellen emberrablás vétségében. A müncheni ügyészségen hihetőnek tartják a történetet. "Egyelőre nem állnak rendelkezésre olyan tények, amelyek kétségbe vonnák Masri úr elbeszélését" - erősítette meg Martin Hofmann ügyész a Spiegel Online-nal szemben. A 41 éves autószerelő ügyvédje idő közben már az amerikai FBI-t is megkérte, adjon ki minden adatot, amelyek Masriról birtokában vannak.

Először Macedóniában tartották fogva 26 napon át védencét, ahol "pszichikai és fizikai erőszakot" alkalmaztak rajta - állítja Gnjidic. Az emberrablók többször elutasították Masri kérését, hogy a német hatóságokkal felvehesse a kapcsolatot. Az ismeretlenek kínzás útján próbálták vallomásra bírni, mert feltételezésük szerint a német állampolgár tagja az al-Kaida terrorszervezetnek. Mivel Masri ezt minden alkalommal cáfolta, megverték, meztelenre vetkőztették, végül megbilincselve egy teherszállító-repülőgéppel valószínűleg Afganisztánba szállították.

Hónapokon keresztül ütötték és alázták meg fogvatartói. "Csak bele kell gondolni, Masrit kiszakították saját életéből. Hirtelen Afganisztánban találta magát" - mondja az ügyvéd, és hozzáteszi: "ez nem csak védencem ellen volt brutális tett, de ezzel a Német Szövetségi Köztársaság szuverenitását is megsértették". Gnjidic szerint ez felveti a kérdést, hogy "minden németnek félnie kell-e ezentúl, hogy Európa közepén egy határon egyszerűen elrabolhatják őket".

Mintegy hat hónappal később az emberrablók beláthatták végül, hogy Masri soha sem volt tagja az al-Kaidának. A kétszeres családapát újra megbilincselték, bekötötték a szemét, és egy teherszállító Albániába vitte. Órákon keresztül autózott az albán hegyekben, mire őrei felszólították, hogy szálljon ki a kocsiból. Négyszáz méterre állhatott a határőrök bódéja, ahol "széles, mindentudó mosollyal" fogadták. Mivel illegálisan utazott be Albániába, azonnal el kell hagynia az országot, tudta meg. Végül 2004 májusában érkezett vissza hazájába, Németországba.

Hogy miért rabolták el védencét, az Gnjidic számára rejtély. Bár a Khaled al-Masri név megjelenik az amerikai kormányzat 9/11-ről szóló jelentésében, de ez a név olyan gyakori az arab világban, mint a Joe Brown az Egyesült Államokban.

"Valószínűleg soha nem lehet majd százszázalékos biztonsággal kijelenteni, hogy Masri története igaz" - nyilatkozta Verena Harpe, a német Amnesty International ázsiai referense. "De nagyon sok jel utal arra, hogy Masri az igazat mondja" - teszi hozzá Harpe. Szabadulása után nyáron fordult az emberjogi szervezethez az ulmi férfi, ahol hosszasan elbeszélgettek vele, és erről jegyzőkönyvet is vezettek.

Az Amnesty International információi szerint az amerikai nyomozóhatóságok valóban tartóztatnak le titokban és indoklás nélkül embereket a világon, akiket olyan országokban hallgatnak ki, ahol nem ügyelnek az emberi jogokra. Masrin kívül más áldozatok is beszámoltak ilyen emberrablásokról, és az elmeséltek több pontban is megerősítik egymást. Mindegyik állította, hogy levetkőztették őket, és azonos leírást adtak a rabruháról és fogvatartóik öltözékéről is. Nagyon részletes elbeszélést adott Masri, és ezek egyeznek eddigi információinkkal - állapította meg az Amnesty International önkéntese.

Védence a mai napig harcol az emlékekkel - mondja Gnjidic. "Idegileg a végét járja", és jellemvonásai is megváltoztak. A kérdés az, "hogyan lehet ezt a szenvedést valaha is jóvátenni?" Egy egyszerű bocsánatkéréssel Masri nem fogja beérni - ígéri ügyvédje.

(Forrás: Spiegel Online)