Aranyláz veszélyezteti az Amazonas területét
"1999 óta, az arany árfolyamának emelkedésével rendkívüli módon megszaporodott az illegális aranymosás az amazóniai folyókban" - állapította meg a francia Le Monde-nak adott interjúban Pierre-Michel Forget, a párizsi természettudományi múzeum trópusi erdők ökológiájára szakosodott kutatója.
Forget húsz éve tanulmányozza a guayanai erdőket, és már jó ideje megkongatta a vészharangot. Most segítséget kapott az Association for Tropical Biology and Conservation (ATBC) nevű, a trópusi ökorendszerekkel foglalkozó tekintélyes tudományos szervezettől.
A 65 ország 1400 kutatóját egyesítő ATBC Washingtonban kiadott közleményében leszögezte: a helyzet kritikussá vált, különösen Guyanában, Francia Guyanában, Suriname-ban, Venezuelában és Brazíliában.
"Aranykeresők tízezrei lepték el a nemzeti parkokat, természetes rezervátumokat, ahol szennyezik a folyókat, higannyal mérgezik a vizeket, tönkreteszik orvvadászattal az erdőt, fenyegetik a helyi indián lakosságot" - írják a kommünikében.
A szervezet arra kéri a kormányokat, hogy biztonsági erők bevetésével, megfelelő eszközökkel ellenőrizzék az aranykitermelést, hogy szigorúan szabályozzák az arany amalgámozására használt higany kereskedelmi forgalmát.
Forget felhívta a figyelmet arra, hogy az illegális aranymosás következményei súlyosbodnak annak ellenére, hogy például az Anaconda-akciók keretében a francia csendőrség rendszeresen felszámolja francia Guyanában az illegális településeket, ezek az infrastruktúrák újra és újra létrejönnek. Az aranymosók nyomora a kutatóállomások biztonságát is veszélyezteti: tavaly júniusban például kifosztották a nouragues-i állomást, 75 ezer euró értékű felszerelést vittek el. Veszélyeztetett helyzetbe került az ökoturizmus is.
A legnagyobb károkat mégis a higany okozza, amelyből 5-10 tonnányit öntenek minden évben a guyanai folyókba. Ennek a fémnek teratogén hatása van (egyes szervek kóros mértékű növekedését eredményezi) és a halak fogyasztásán keresztül betegíti meg az embereket. Az ott élő indiánok szervezetében az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által megállapított mértéknél jóval többet találtak. Az aranymosók vízgyűjtő medencék létrehozásával kedveznek a szúnyogok terjedésének is, amelyek a malária okozói az eddig tiszta zónákban.
Franciaország 2006-tól megtiltotta a higany használatát. Venezuela már megtette ezt az intézkedést, de az eredmény nem bíztató, a legálisan dolgozók betartják a törvényt, az illegálisok fittyet hánynak neki. Ezért Forget azt javasolja, hogy erősítsék meg az ellenőrzést a folyók érintett szakaszain.
(MTI)