A konfliktus hátterében törzsi és vallási ellentétek állnak: a világ egyik vezető kakaótermelőjének számító ország északi részén élő muszlimok fellázadtak Laurent Gbagbo ellen, mert szerintük az elnökválasztáson győztes politikus csalárd módon ütötte ki a versenyből vetélytársát, az északi származású Alassane Ouattarát. Elefántcsontparton a nacionalizmus azután vált állampolitikává, hogy a déli keresztény törzsek által uralt politikai élet képtelen megbirkózni a gazdasági nehézségekkel.

Az észak-déli ellentét véres harcokká fajult, s az erőszaknak a volt gyarmattartó Franciaország közreműködésével, 2003 januárjában elfogadott hatalommegosztás volt hivatott véget vetni. Az északi és déli országrészt a mai napig az ENSZ által ellenőrzött tűzszüneti vonal választja ketté. A párizsi nyomásra létrehozott nemzeti egységkormány tavaly tavasszal szétesett. A Gbagbóhoz hű hadsereg novemberben megpróbálta döntésre vinni a dolgot: a légicsapásoknak több francia békefenntartó is áldozatul esett. A trikolóros egységek megsemmisítették Gbagbo légierejét, mire az elnök környezete franciaellenes zavargásokat szított. A tizenhatezer fős francia kolónia elhagyta Elefántcsontpartot, amelyet az elharapózó erőszak miatt sokan Párizs "kis Irakjának" tartanak.