A Bátor Ventilátor
"Apa tudja, hogy helyes munka- és időbeosztással
minden nehézséget át lehet hidalni
Apa szememben egy hős személy
Anya pedig a legdrágább nekem a világon"
(Bada Dada Tiborunk:
Gyurcsány Ferenc fél a békáktól. Most derült ki, nemrég, a belügyi bérmegállapodás után alig két órával. Amikor Lilu édesanyja kis híján meghódította a Déli-sarkot. Gyurcsány kormányfő a Szulák Showban vallott fóbiáiról, szerelmeiről, küzdelmeiről, mint egy már kissé öregecskedő operettszínész és lektűrszerző, akinek első, életrajzi ihletésű, ezoterikus lányregényét most hozta ki az Édesvíz kiadó. Más szemszögből: sikerült beküzdeni a miniszterelnököt két médiasztár, a csatorna egyik riportere (aki bulvárlapok híreinek fölolvasásával próbált szellemes lenni később) és egy olyan énekesnő közé, akit eddig csupán "szűk, kivételes társaság" hallhatott Sophia Loren másod-unokatestvérének keresztelőjén, aminek értékéből szinte semmit sem von le az a negyven uszkve hatvan centiméteres fürdőszobafal, amely a művésznő és hallgatósága között állt.
Gyurcsány lazán és emberien besétált a sóba. Erről lazán és emberien egy nappal előre tudósított a Blikk, címlap induló, Gyurcsány szembenézett a halállal (Ferenc bátor, mint János vitéz), a páratlan szépségű horvát tengerparton lett rákos, satöbbi, megdöbbentő vallomást tett, Szulák nem kímélte, majdnem kipróbálta a bungee jumpingot, "amikor több tíz méteres magasságból lábánál és derekánál kötélhez rögzítve a mélybe veti magát az ember, hogy aztán a talajtól centikre landoljon, majd egy darabig himbálózzon fejjel lefelé".
A figyelmes újságolvasó ebből nemcsak azt a nettó idiotizmust tudja kihámozni, amely a sajtó bizonyos szerzőinek/cikkeinek és a politikai élet bizonyos szereplőinek elválaszthatatlanul sajátja, hanem képes előre jelezni - mint Kovács Kálmán a cunamit - azt is, hogy a következő egy-másfél évben nagy csodákat fogunk még látni a tömegmédiában, lehet készülni a legrosszabbakra, a kampány a bulvárlapok címlapján és a velük rokon tévéshow-kban durvul majd, talán kiszorítja a közbeszéd igen kapós szeletéből Ernyei Béla merevedési zavarait és Görög Zita párválasztási problémáit is, lesz még itt "Gyurcsány majdnem megtalálta Bíró Ica elgurult köldökpiercingjét", "Orbán Viktor keresztanyja Majka anyósával rappel". Nagyon is érthető tehát a sóbasétálás, egyrészt marketingkommunikációs szempontból számszakilag (egy esti, tévés, mélyen emberi csevely százszor több embert érdekel, mint a legjobban sikerült napilapos óriásinterjú hosszú, szakszerű álkérdésekkel), másrészt mindenképp kellemesebb egy miniszterelnöknek "Klára egy nagyon csinos nő. Elárulná, hogyan hódította meg?" típusú kérdésekre válaszolgatnia, mint ha állami tulajdonú ingatlanok rázós lízingeléséről, versenyképességről, elmaradt közigazgatási és egészségügyi reformokról faggatnák. A Bátor Ventilátor már szellemi előfutárától, a 2002 óta a polgári geometria és a profetikus retorika területén tevékenykedő Szegény Szabólegénytől megtanulhatta: az embereket nem a számok érdeklik, nem a makromutatók. Hanem: az embereket az emberek érdeklik. Itt az új reneszánsz.
A kormányzati kommunikációt pauszpapíron, fejes vonalzóval és 0,3-as Rotringgal tervező szakembereknek talán nem látható, de létezik egy nehezen megbecsülhető egyedszámú társadalmi csoport, amelynek tagjai úgy vélekednek, hogy amikor Szlovákia már elhúz mellettünk, és Románia is készül, amikor a költségvetési hiányt az istennek sem sikerül lejjebb szorítani, amikor minden komolyabb gazdasági szereplő kánonban aggódik az adórendszer/a forint/a satöbbi miatt, akkor a miniszterelnök ne legyen mélyen emberi, ne adja önmagát, ne maradjon meg civilnek, ne akarjon bungee jumpingolni, hanem menjen dolgozni, futólépésben, és találjon ki valamit sürgősen.
És pláne ne féljen a békától, hanem nyelje le, vagy mittudomén, vagy legalább vegyen egy távcsövet, mert ha a hátunkra áll, azzal talán megláthatja a fenekét.
