Megkezdte működését az Electrolux háztartási gépgyártó cég nyíregyházi, 65 millió eurós beruházással elkészült gyára. Az üzem 600 embernek ad munkát, és évente összesen 560 ezer kombinált alulfagyasztós hűtő előállítására lesz képes.

A helyszínként kiválasztott Nyíregyháza komoly nemzetközi versenyben került ki győztesként - tudtuk meg Takács János ügyvezető igazgatótól. Az egyik legfontosabb érv az a kormányzati ígéret volt, hogy az autópálya 2006-ban eléri a várost, de kedvezőek a vasúti adottságok is. Emellett itt regisztrálják Magyarországon az egyik legnagyobb munkanélküliséget, közel tíz százalékot. Magyarország mellett szólt a munkaerő képzettsége és a bérek "versenyképes" szintje, illetve a régi hűtőgépgyártási hagyományok is - tette hozzá. Magyarországról könnyen elláthatónak tűnnek a nyugat-európai célpiacok, de a három kelet-közép-európai országgal szinte határos Nyíregyházához közel vannak a jövendő keleti célpontok is. (Igaz, ott a közeljövőben még nem lesz autópálya.)

Az eddig egyedüli magyar Electrolux-fellegvárnak számító jászberényi egység bővítése most nem is került szóba, helyhiány, szállítási nehézségek, és a rendelkezésre álló csekély számú munkaerő miatt - közölte Takács János. Hamarosan a cég beszállítói is megjelennek a térségben: a műanyagokat gyártó Jász Plasztik üzemének átadása idén várható, a Bankár csoporthoz tartozó Bakony Művek pedig Hajdúnánáson talált magának kedvező klímát.

Bár az ügyvezető nem említette - mások meg tagadják -, sokan úgy vélik, ha Magyarország nem a svéd Gripen-vadászgépeket vásárolta volna meg, most Lengyelországban nyílt volna Electrolux gyár. Így viszont ez a beruházás is beleszámít abba az ipari ellentételezési megállapodásba, amit a magyar kormány kötött a repülőgépgyártóval. Az Electrolux mögött álló svéd Wallenberg-csoport állítólag kiemelten figyel a Nyírségre: elég csak arra gondolni, hogy a Mátészalkán megtelepült Carl Zeiss gyártja a Gripenek precíziós célzóberendezéseinek lencséit.

A térség vonzerejét mindenképpen meghatározza a közeledő autópálya, a város körül épülő elkerülő út, valamint a kedvező internetes- és mobilellátottság - vélekedik Kovács Béla, a Magyar Befektetési és Kereskedelem-fejlesztési Kht. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei képviseletvezetője. A statisztikák szerinti közel 10 százalékos munkanélküliségnél a valóságos sokkal nagyobb. (A hivatalos foglalkoztatási adatok azt mutatják, hogy a munkaképes korú lakosság alig több mint 50 százalékának van állása jelenleg.) Igaz, valószínűleg sokan "megélnek" a határokon keresztüli feketekereskedelemből. Mivel a munkanélküliek nagy része szakképzetlen, a gyártók is elsősorban betanított munkaerőt alkalmaznak - tette hozzá. Ezen javíthatna, ha sikerülne a térségben tartani a város közoktatási intézményeiből kikerülőket. A nagyon jól képzett munkaerő is talál azonban munkát magának a térségben, gondoljunk csak Mátészalkára, ahol az egykori Magyar Optikai Művek által megteremtett kultúra él tovább: a legnagyobb nemzetközi márkák találtak itt maguknak helyet (például a Hoya vagy a Carl Zeiss), további több millió eurós beruházásokkal nyomatékosítva a térségbe vetett bizalmat.

Bár eddig is voltak zöldmezős beruházások a megyében, a már bejelentett tervek erre az évre valószínűsítik a nagy kiugrást: a gumiabroncsgyártással foglalkozó francia Michelin vagy a téglagyártási profilú osztrák Wienerberger több tízmillió eurós beruházás nyomán avat a tervek szerint idén gyárat. Magyar hátterű társaságok is szívesen jönnek: az idén átadni tervezett nyíregyházi logisztikai központ, a Jász Plasztik, avagy a Grand Kábel-Bátor Kábel páros mögött hazai vállalkozók állnak.

Információnk szerint a helyi hatóságok további, akár százmillió eurós nagyságrendű beruházásokról is tárgyalásokat folytatnak. Pedig a cégeket ma már bizonyosan nem az adókedvezmények csábítják, hiszen az európai uniós szabályok erre nem adnak lehetőséget: az iparűzési adó Nyíregyházán a lehetséges legmagasabb, 2 százalék.

A tervezett és folyamatban lévő fejlesztések újabb és újabb jelei annak, amire a statisztikák utalnak. Másfél évtizeddel a rendszerváltozás után úgy tűnik, megindult végre több, eddig elmaradott térség felzárkózása Magyarországon. A hozzáértők egyelőre óvatosak, hiszen a múlt év folyamatairól pontos, részletes adatok még nincsenek. Heves megyében azonban már 2002-től nyomon követhető a változás, az új beruházási statisztikák pedig Borsod esetében is fordulatra utalnak. Észak-Magyarország részesedése az új beruházásokból növekszik, a régió leszakadása megállt, sőt, a jelek szerint megindult a felzárkózás az ország fejlettebb, nyugati feléhez.

A tőkét vonzza az olcsó, szakképzett munkaerő, amelyben ráadásul Nyugat-Magyarországgal ellentétben az ország újonnan "felfedezett" térségeiben nincs hiány. A fordulat másik magyarázata a javuló infrastruktúra: a beruházások - ez nemcsak Nyíregyháza esetében látszik egyértelműen - az elmúlt években továbbépített M3-as autópálya mentén élénkülnek. A sztrádafejlesztések tehát meghozták a tőlük várt eredményt.

Szakértők szerint ugyanakkor nagy kérdés: a főként az északi régióban látható fejlődés idővel átterjed-e a többi, a gazdasági növekedésből eddig nagyrészt kimaradt térségre. Fazekas Károly, a Közgazdasági Intézet igazgatója szerint arról, hogy az ország kettészakadása megállt volna, még korai beszélni. A Dél-Alföld és a Dél-Dunántúl felzárkózásának például - mondja a szakember - még igen komoly akadályai vannak. Nemcsak a megfelelő infrastruktúra, így az autópálya, de a szakképzett munkaerő is hiányzik a kevésbé urbanizált területeken. Márpedig a külföldi és a hazai befektetőket is ez a két tényező motiválja elsősorban.

A fejlődés kulcsa a felmérések szerint a könnyű elérhetőség, vagyis a korszerű autópálya-hálózat mellett a városok közelsége. Így továbbra is megoldatlan azon területek felzárkóztatása, ahol nincs ingázási távolságon belül nagyváros, vagy éppen a határ túloldalán van ilyen - mint mondjuk a Zemplén esetében Kassa - hangsúlyozta az igazgató.