Házimozi az igazi helyett
Petróczy Sándor, a Mozisok Országos Szövetségének elnöke úgy látja: azokban a városokban maradhattak meg a hagyományos mozik, ahol a működtetőnek van pénze a fejlesztésekre. Erre példa Szegeden a Belvárosi vagy Kecskeméten az Otthon Mozi. A szakember tapasztalata szerint kialakult egy réteg, amelynek tagjai kizárólag a plazákban hajlandóak mozizni. Ugyanakkor mások mára megcsömörlöttek a bevásárlóközpontokra jellemző egyre nagyobb pattogatottkukorica-adagoktól, s visszavágynak a kiszolgálásban, hangulatban emberibb, békebeli mozikba.
Petróczy Sándor álláspontja szerint a kisvárosi mozik csak állami támogatással képesek végrehajtani a szükséges technikai fejlesztéseket. Emellett arra is szükség volna, hogy időben megkapják a kópiákat: bár a filmforgalmazók manapság a korábbinál több példányban adják ki filmjeiket, ám azokat a multiplexek hetekig műsoron tartják, ezért a kisebb településekre sokszor csak akkora jut el egy-egy alkotás, amikorra már aktualitását vesztette vagy sokan illegálisan letöltötték az internetről, s megnézték odahaza.
A kialakult helyzet alátámasztja Petróczy Sándor megállapításait. A Csongrád megyei Mindszenten januárban játszanak utoljára filmeket a művelődési házban. A hétezer lelkes kisvárosban az utóbbi időszakban olyan mértékben csökkent az érdeklődés a mozi iránt, hogy az önkormányzat úgy döntött: nem költ több pénzt a filmkölcsönzésre, s a több száz fős színházterem fölösleges felfűtésére. Fekete Emil, a művelődési ház igazgatója elmondta: tavaly 52 meghirdetett filmvetítésből 26 az érdeklődés hiánya miatt elmaradt, a filmeket kibontatlanul vitték tovább a következő településre. Az önkormányzat tervei között szerepel, hogy a mozi helyett egy filmklubot indít, ahol DVD-n lehet majd filmeket nézni.
Az utóbbi időszakban megfigyelhető volt, hogy több vidéki mozi szűkítette kínálatát, s ezeken a helyeken már csak a hét bizonyos napjaira hirdetnek meg vetítéseket. Ez a helyzet a Csongrád megyei Kiszomboron éppúgy, mint több nyugat-magyarországi településen.
Az ország más vidékein is hasonló a helyzet. A kilencvenes évek elején még 21 mozi működött Zala megyében, jelenleg viszont - leszámítva a zalaegerszegi és a nagykanizsai multiplexeket - csupán hét üzemel. A két falusi moziban hetente csak egy-egy nap tartanak vetítéseket. Jelenleg olyan zalai városokban hiányzik a filmszínház, mint Lenti vagy Keszthely - igaz utóbbi településen az önkormányzat a mozi felújítására és újranyitására készül. Hévízen tavaly csak úgy tudták megmenteni a mozit, hogy a Fontana filmszínházat összevonták a helyi múzeummal. Mindez olcsóbbá tette a fenntartást: kevesebb alkalmazottat kell foglalkoztatni, csökkent a filmvetítések száma, valamint egy szünnapot is beiktatattak a mozi és a múzeum nyitva tartásába.
Nagykanizsán négy évvel ezelőtt éppen abban a hónapban zárták be az Apolló filmcentrumot, amikor a városban megnyitotta kapuit a plaza, benne a multiplexmozival. Az épület azóta üresen áll, hamarosan konferenciaközponttá építik át. Meg vannak számlálva a napjai a zalaegerszegi Ady mozinak is: a közeljövőben itt alakítják ki a helyi Griff Bábszínház új otthonát. Már csak azért vannak filmvetítések, mert a beruházáshoz szükséges, csaknem félmilliárd forintot az önkormányzatnak eddig nem sikerült előteremtenie.
Kaposváron a közelmúltban zárt be a Művész mozi, amely hosszú éveken át naponta biztosított programokat iskoláknak és az igényesebb filmek kedvelőinek. Kéki Kálmán műsorszervező elmondta: nem az érdeklődés hiánya, vagy a városban pár éve nyílt multiplex miatt kellett bezárni a közkedvelt mozit. Az épület tulajdonosa, a református egyház döntött úgy, hogy a jövőben másra használja az ingatlant.
Kaposváron ennek ellenére továbbra is nagy az igény a régi és művészfilmekre, ezért új megoldás után kellett nézni. A város utolsó filmszínháza, a patinás épültében lévő Szivárvány mozi röviddel azután zárt be, hogy egy új bevásárlóközpontban multiplex nyílt. A régi épületet időközben annyira átalakították a bérlők, hogy túl drága lenne filmszínházzá visszaépíteni. A településen a multiplex állította az iskolák, majd a művészfilmek kedvelőinek szolgálatába egyik kisebb termét. A helyi igényekre jellemző: a programokat hely szűke miatt hamarosan át kellett helyezni nagyobb terembe. Nem ritka, hogy a nézők az amerikai akciófilmeknél jobban érdeklődnek egy-egy magyar vagy európai kortárs művész alkotása iránt.
Tavaly nyáron három hónapra bezárt, majd újra kinyitott Szolnok egyetlen művészmozija, a "Tisza." A mozi tulajdonosa szerint erre a lépésre azért került sor, mert a szolnoki önkormányzat nem támogatta megfelelően a mozi működését, s nem adott segítséget a pályázatokhoz. Később megindult az egyeztető tárgyalás a filmszínház további működtetéséről: átmeneti megoldásként a Tisza mozi félmillió forintos támogatást kapott a szolnoki önkormányzattól, s további másfél millió forintot nyertek minisztériumi forrásból is, így ősszel újból megnyithatták a filmszínházat. Az igényes filmeket kedvelő közönség tagjai egy egyesületet hoztak létre, hogy támogassák az intézmény működését.
Mezőtúron tavaly nyáron, gyújtogatás miatt leégett a Szabadság mozi teljes tetőszerkezete. Az önkormányzat nem vállalta a felújítás költségeit, ezért a jelenlegi állapotában eladásra hirdette az épületet. A pályázati kiírásban nem szerepel, hogy a vevőnek továbbra is moziként kell üzemeltetnie az ingatlant.
Győrött a kilencvenes évek közepén, a plaza megnyitásának hatására alakult ki a jelenlegi mozikínálat. A hajdani Vörös Csillag és Rába filmszínház akkor végleg bezárt, ez utóbbi helyén hangversenytermet alakítottak ki. A kisalföldi megyeszékhelyen ennek ellenére sem csak multiplexmozik várják a látogatókat. A Széchenyi Művelődési Központ nagytermében egy magántársaság üzemelteti a Lloyd mozit, a Mediawave világfesztivál szellemi központjaként működő Rómer-házban pedig a Hrabalról elnevezett két vetítőtermes artmozi található. Hartyándi Jenő, az alternatív kulturális centrum vezetője elmondta: a megyei önkormányzat pénzéből fejleszteni is tudják az artmozit, melyet támogat a Magyar Mozgókép Közalapítvány is.
1982-ben 3556 vetítőhelyet tartottak nyilván Magyarországon, az öszszes mozi 94 százaléka vidéken működött. 2002-ben a 605 teremnek már csak 81 százaléka üzemelt a fővároson kívül. A vidéki nézőszám ennél sokkalta látványosabban csökkent. A Mozisok Országos Szövetségének adatai szerint amíg húsz éve még a mozizók 72 százaléka a vidékiek közül került ki, három éve már a látogatóknak kevesebb mint a felét adták a megyeszékhelyek és kisebb települések lakói. Amíg 1982-ben
70 milliónál is több jegyet adtak el, 2003-ban 13,6 millióan ültek be valamelyik vetítőterembe. A mozik koncentrációjával leginkább azok a kisvárosiak és falusiak maradtak el a filmszínházakból, akiknek nincs lehetőségük tíz vagy éppen ötven kilométert utazni a legközelebbi moziig. (B. P. L.)
