Romeltakarítás a nőházban
A 2003 decemberében ünnepélyesen átadott nőház azért jött létre, hogy különféle szolgáltatásokkal és rendezvényekkel hozzájáruljon a nemek közötti esélyegyenlőség megteremtéséhez. A nőközpont működtetésére összeállt civil szervezetek eredetileg alkalmi társulást, konzorciumot hoztak létre, 2004 tavaszán pedig megalakították a jogi személyiséggel rendelkező Budapesti Nőház Egyesületet. A konzorcium, majd az egyesület elnökévé - lényegében a nőközpont vezetőjévé - Dalos Rimmát, a Magyarországi Női Alapítvány kuratóriumi tagját választották, alelnökké Szabó Zsókát, a Nők a Holnapért Alapítvány vezetőjét. Kicsiben összeállt a kormánykoalíció: az előbbi alapítvány az SZDSZ-hez, az utóbbi inkább az MSZP-hez kötődik.
A nőközpont a Városligeti fasorban, a főváros egyik elegáns, ennek megfelelően igen drága részén kapott helyet. A Budapesti Nőház - nevével ellentétben - nem önálló épület, hanem egy villa alagsorában található bérlemény, ahova lépcsőkön vezet fel, aztán lépcsőkön le az út. A 250 négyzetméteres ingatlant havonta mintegy 1,1 millió forintért adta bérbe a tulajdonos Resonator Kft. Elegáns környék ide, Városligeti fasor oda, ez indokolatlanul magas árnak tűnik. A tetemes költségek miatt tudható volt, hogy külső támogató - nevezetesen az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal - nélkül a létesítmény becsukhatja a kaput. A kormányhivatal azonban bőkezű szponzornak mutatkozott. Vállalta, hogy hat hónapig fizeti a bérleti díjat, és Lévai Katalin esélyegyenlőségi miniszter személye arra is garanciának tűnt, hogy a későbbiekben sem lesz gond az anyagiakkal.
A nőháznak szánt pénzek kezdetben a Magyarországi Női Alapítvány, később a Budapesti Nőház Egyesület számláján landoltak. Az egyesület vezetői igyekeztek jó kapcsolatokat ápolni a hatalommal, ám mindez kevésnek bizonyult. Lévai Katalin az MSZP uniós választási listájáról bekerült az Európai Parlamentbe, Göncz Kinga, az új esélyegyenlőségi miniszter pedig már kevésbé tartotta állami feladatnak a nőközpont fenntartását.
A költségvetési támogatás előbb fogyatkozni kezdett, aztán elapadt. A tagszervezetek többsége erről keveset tudott, viszont egyre inkább úgy érezte, hogy nem kap hiteles tájékoztatást a pénzügyekről. Nőtt az elégedetlenség, a nőház vezetői iránt megcsappant a bizalom. Az egyesület közgyűlése belső átvilágítást rendelt el, és ennek eredményét látva november végén úgy döntött: feloszlatja önmagát. Ez a döntés egyet jelentett a nőház megszűnésével.
A tagszervezetek korábban havi 300 ezer forintos tiszteletdíjat szavaztak meg Dalos Rimma elnöknek, és 150 ezer forintot Szabó Zsóka alelnöknek. Az állandó pénzzavar miatt azonban a tiszteletdíjakat nem utalták át, és már nem is fogják: a közgyűlés visszamenőleg érvénytelennek nyilvánította a határozatot.
Juhász Géza, a Habeas Corpus Munkacsoport igazgatója egyike azoknak, akik a közgyűlés felhatalmazása alapján betekinthettek az iratokba. Utólag derült ki, hogy a nőház tavaly májusban - bár anyagi helyzete már ekkor is bizonytalan volt -, öt évre szóló bérleti szerződést kötött a Resonator Kft.-vel, az ingatlan tulajdonosával. Juhász ezt felelőtlen lépésnek tartja, ahogyan azt is, hogy a tagszervezetek megkérdezése és hozzájárulása nélkül a nőház gyermekfelügyelet címén állásba vett két óvónőt. Bérük költségeinek nagy részét a munkaügyi hivatal eddig megtérítette, de most, hogy a Budapesti Nőház Egyesület - mint munkaadó - feloszlatta önmagát, az óvónők jogosan követelhetik járandóságukat.
A nőközpontnak helyet adó ingatlant bútorozatlanul bérelték, a berendezésre, a konyhai eszközökre és a technikai felszerelésre több millió forint ment el. A számítógépek és a bútorok sorsáról még folyik a vita, a Budapesti Nőház Egyesületet feloszlató szervezetek jótékony célra akarják felajánlani az ingóságokat. A történtekről szerettük volna megkérdezni Dalos Rimmát is, aki lapunktól kétszer kért találkozót: első alkalommal kijelentette, hogy tanácsadóira hallgatva meggondolta magát, és csak később hajlandó nyilatkozni, a második találkozó során nyilatkozott ugyan, ám az általa elmondottak közléséhez nem járult hozzá.
A nőközpont létrehozására és fenntartására költött pénz becsülhetően megközelíti a húszmillió forintot. Bár az ÁPV Rt.-től és a Nyílt Társadalom Intézet Alapítványától is jött támogatás, a kiadások túlnyomó többségét az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal állta. A pénz egy része kalandos úton érkezett: a kormányhivatal 3,4 millió forintot két munkaügyi tanulmány ellenértékeként fizetett ki a nőháznak. A kormányhivatal - úgy tudjuk - azért választotta ezt a megoldást, mert túllépte volna a jogszabályok szerint támogatásként adható összeget.
És még nem beszéltünk arról, hogy a nőház csupán 2004. szeptember végéig fizetett bérleti díjat, az utolsó negyedévben már nem. A Városligeti fasorban lévő ingatlan tulajdonosát, a Resonator Kft.-t kárpótolni kell, hiszen a nőház képtelen teljesíteni az öt évre szóló bérleti szerződést. Ez újabb milliókat emészt fel. Az üzleti titokra hivatkozó Dalos Rimma úgy vélte, a részletek nem tartoznak a nyilvánosságra. Költő Magdolna, a Resonator Kft. pénzügyi igazgatója ellenben kérdésünkre megerősítette: az esélyegyenlőségért felelős minisztériummal az a megállapodás született, hogy a tárca utólag kifizeti az elmaradt háromhavi bérleti díjat. Cserébe a Resonator Kft. eltekint az ötéves bérleti szerződés teljesítésétől, és nem támaszt anyagi követeléseket. Elúszik az egyhavi bérleti díjnak megfelelő kaució is: csaknem 4,5 millió forint.
Mindent egybevetve tehát úgy tűnik, a nőház - hasznosnak aligha mondható - kiadásai a 25 millió forinthoz közelítenek. A jelenlegi ismereteink szerint.
"Nehéz és ritkán sikeres mutatványra készülődnek civil nőszervezetek. Bizonyítani akarják: az általuk létrehozott nőközpont annak ellenére képes független maradni, hogy anyagi szempontból kiszolgáltatott a kormányzatnak" - írtuk tavaly áprilisban. Ma már tény, a kísérlet kudarcba fulladt. Viszont jó sokba került.
A Budapesti Nőház Egyesület (volt) tagszervezetei:
- Budapesti Nyílt Társadalom
- Civil Ombudsnő Program Iroda Alapítvány
- Esztertáska Alapítvány
- Habeas Corpus Munkacsoport
- Kismamaház
- Közéleti Roma Nők Egyesülete
- Magyar Internetező
- Magyarországi Női Alapítvány
- Nők a Holnapért Alapítvány
- Nők a Médiában Egyesület
- Nők a Nőkért Együtt az Erőszak
- Szociális Innováció Alapítvány
