A határon túli magyaroknak ígért nemzeti vízum nem léggömb, amint azt bírálói állítják, hiszen kibocsátásának szabályait a schengeni megállapodás végrehajtásáról szóló szerződés tartalmazza - állítják belügyi források. A kedvezményes beléptetés rendszere Magyarországnak a schengeni térséghez való csatlakozása után is fenntartható. Erre legkorábban 2007 októberében lehet számítani. Addig a vízumkiadás nemzeti hatáskörben marad, és a magyar hatóságok által kiállított beutazási engedélyek nem érvényesek más uniós tagállamok területére. Később viszont igen, tehát aki hozzánk belép, akadálytalanul mehet majd tovább az unió bármely országába.

A belső határok ellenőrzés nélküli átjárhatóságát megteremtő schengeni egyezmény szerint a tagállamok olyan vízumot bocsátanak ki, amely valamennyi szerződő fél területére érvényes, ám hat hónapon belül igénybe vehető - legfeljebb kilencvennapi - tartózkodásra jogosít fel. Ezzel szemben a nemzeti vízum csak egyetlen állam területére érvényes, viszont hosszabb idejű tartózkodást tesz lehetővé. A miniszterelnök által kilátásba helyezett intézkedés így éppen a schengeni csatlakozás utáni időszakban nyer majd igazi értelmet - hangsúlyozzák szakértők -, hiszen ma a beutazási engedélyt a hazai szabályok szerint adják ki.

A határon túliakat a kormány döntése azonnali haszonnal is kecsegteti: a nemzeti vízum érvényessége öt év, vagyis a jelenleginél jóval hosszabb lenne, és eltörölnék azt a korlátozást, amely szerint az engedély birtokosa hat hónapon belül csak kilencven napig tartózkodhat nálunk. Ezzel megszűnhet a tartózkodási vízum kiadását most megelőző - gyakran nehézkes és megalázó - procedúra, hiszen az új szabályok szerint az ideiglenes magyarországi tartózkodáshoz nem kellene igazolni a megélhetés és a lakhatás feltételeit. Ezt a vízumot azok igényelhetnék, akik nyelvük, kultúrájuk, nemzeti identitásuk megőrzése érdekében, oktatási, egészségügyi okból vagy családi kapcsolataik fenntartása céljából kívánnak hosszabb időt Magyarországon tölteni. Munkavállalásra nem jogosítana fel. Ezzel kapcsolatban viszont kérdéses: nem ütközik-e a diszkrimináció tilalmába, ha nemzetiségi alapon teszünk megkülönböztetést.

A schengeni térséghez való csatlakozásunk után a kedvezményes beutazási engedély kapcsán mindössze annyi változásra lehet számítani, hogy ki kell dolgozni a nemzeti vízummal kapcsolatos ellenőrzés rendszerét, illetve a szabálysértőkkel szembeni megfelelő szankciókat. Ez az okmány ugyanis csak Magyarország területére érvényes, miközben 2007-től az uniós belső határok már szabadon átjárhatók lesznek. A hatóságoknak fel kell készülniük az új helyzetre. Ezért bizonyos, hogy a belső határok közelében megerősítik az úgynevezett mélységi ellenőrzést, aminek segítségével kiszűrhetik azokat, akik úgy próbálják meg elhagyni az ország területét, hogy nem rendelkeznek más tagállamokba érvényes beutazási engedéllyel, csak nemzeti vízummal. Ugyanakkor megteremtik a feltételeit annak, hogy a nemzeti vízummal visszaélő személyeket szigorúbban szankcionálhassák; márpedig a legérzékenyebb büntetés nyilván az ország, s egyben az unió területéről való kitiltás lehet.

Aggályosnak tűnik viszont a határon túliaknak ígért, az unió teljes területére érvényes útlevél. Ma ilyen okmányt ugyanis a hatóságok csak saját állampolgáraiknak állíthatnak ki. Elvileg nem zárható ki, hogy kétoldalú nemzetközi megállapodások alapján Magyarország úti okmányt adjon például szerb vagy ukrán polgároknak is, az ilyen útlevelet azonban Brüsszelnek is el kellene ismernie. Ráadásul a diszkrimináció vádja ezzel kapcsolatban is felvetődik: vajon tehet-e Magyarország nemzetiségi alapon különbséget. E kérdéskörben Magyarországnak meg kell majd győznie az unió képviselőit, s ez nem ígérkezik egyszerűnek.