Gyurcsány Ferenc nyílt levele a kettős állampolgárságról
Gyurcsány Ferenc egyeztetni kíván a pártokkal és a határon túli magyar szervezetekkel.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök még csütörtökön levelet írt a Magyar Állandó Értekezlet tagjaihoz. A levél részletei tegnap kerültek nyilvánosságra. Az időzítés nem volt véletlen: csütörtökön kezdődött ugyanis Szabadkán a "kis-Máért", amelyre nem hívták meg a kormányt és az anyaországi politikai szervezeteket. A határon túli magyar politikai szervezetek pénteken kiadott zárónyilatkozatából kiderült: a kis-Máért résztvevői ragaszkodnak a kettős állampolgárság bevezetéséhez. Gyurcsány Ferenc leveléből viszont az tűnik ki: ez a lehetőség elfogadhatatlan a magyar kormány számára, mivel - mint a népszavazási kampányban is kifejtették - álláspontjuk szerint az állampolgárság fogalma elválaszthatatlan a magyarországi letelepedéstől. A kabinet viszont azt szeretné elérni, hogy kisebbségeink a szülőföldjükön boldoguljanak.
"Egy hónappal ezelőtt újra bebizonyosodott, hogy a 15 milliós magyar nemzet érdekében összefogásra van szükség, ezért a kormány egyeztetni kívánja javaslatát a parlamenti pártokkal és a határon túli magyar politikai szervezetekkel" - írta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Magyar Állandó Értekezlet tagjaihoz intézett, január 6-án keltezett levelében, amelyben megismételte és megerősítette a határon túli magyarokért tett kezdeményezéseit.
Gyurcsány Ferenc azt írja: egy hónapja fölkérte a kormány illetékes minisztereit, hogy vizsgálják meg, "milyen intézkedéseket tudunk tenni annak érdekében, hogy a határon túli magyarok Magyarországra utazása, illetve itt-tartózkodása egyszerűbb és méltányosabb igazgatási keretek között valósulhasson meg". Arra kérte továbbá a kormány tagjait, hogy tegyenek javaslatot a kettős népszavazásról szóló december 5-i referendum következtében adódó kérdések közjogi megoldására. A levélben az áll: Gyurcsány kérte, hogy a javaslatok kidolgozásakor három szempontot vegyenek figyelembe. Egyrészt azt, hogy a magyar államnak összetett, pontosan definiált kötelezettségei vannak állampolgáraival szemben, míg a nemzet egészével szemben viselt felelőssége kevésbé kimunkált. Másrészt az állampolgárság "aktív viszonyt feltételez az állam és polgára között". Ebben kulcsszerepe van az életvitelszerű itt-tartózkodásnak, az adófizetésnek, a közügyekben való részvételnek, "a jogok és kötelességek árnyalt egyensúlyának". Ezért az állampolgárság nélkülözhetetlen feltétele a magyarországi életvitel, a letelepedés. Harmadik szempontként a miniszterelnök azt említette: a magyar állam legfontosabb célja a határon túli magyarok támogatása abban, hogy többes identitásukat a szülőföldjükön őrizhessék meg, együttműködésben azzal a politikai nemzettel, amelyben kisebbségben élnek. Cél, hogy mindeközben akadálytalan kapcsolatot tarthassanak fenn az anyaországgal. Ha azonban bárki határon túli magyar arra az elhatározásra jut, hogy Magyarországon akar letelepedni, illetve megszerezni a magyar állampolgárságot, akkor az anyaország ehhez biztosítson számára gyors, méltányos és egyszerű eljárást.
Az e szempontok figyelembevételével elkészített és a múlt hét közepén nyilvánosságra hozott javaslatok tartalmazzák a Szülőföld-programot, a nemzeti vízumot, a gyors és méltányos honosítást, továbbá azt, hogy a kormány a nemzetközi tárgyalásokon, a két- és többoldalú kapcsolatokban támogatja a határon túl élő magyar közösségeket autonómiatörekvéseik megvalósításában, továbbá alkotmányosan rendezett jogállást biztosít a határon túli magyaroknak. "Megfogalmazzuk és alkotmányos keretek közé illesztjük a határon túli magyar közjogi státusát" - áll a levélben. A miniszterelnök a Máért tagjaihoz intézett levelében azt kéri, nevezzék meg képviselőiket, akik részt vesznek majd a további egyeztetéseken.
A pénteken véget ért szabadkai úgynevezett kis-Máért tanácskozáson, amelyre nem hívták meg az anyaország képviselőit, a határon túli tagszervezetek vezetői zárónyilatkozatukban felszólították a magyar Országgyűlést: alkosson olyan törvényt, amely lakóhelyük elhagyása nélkül is lehetővé teszi a határon túli magyarok számára a magyar állampolgárság megszerzését. A résztvevők elítélték a magyarországi politikai élet mindazon szereplőit, akik a népszavazás kampányában félrevezették a magyarországi választópolgárokat, nemmel való szavazásra vagy távolmaradásra biztatva őket.
