Március 31-ig a nemzeti vízummal a magyar határ akadálymentesen átjárhatóvá válik a határon túl élő magyarok számára - jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján a miniszterelnök. Gyurcsány Ferenc azt mondta, hogy a határon túli magyarokért érzett nemzeti felelősség jegyében öt fontos intézkedést hoz a kormány.

1. Nemzeti vízumBevezetik a nemzeti vízumot. Ezt azok kérelmezhetik, akik nyelvük, kultúrájuk, nemzeti identitásuk megőrzése érdekében, oktatási, egészségügyi céllal, a családi kapcsolatok fenntartása céljából hoszszabb időt kívánnak Magyarországon tölteni. A vízumot öt évre, jelképes díj ellenében lehet igényelni. A jelenleginél hoszszabb, tehát kilencven napot meghaladó magyarországi tartózkodásra és tetszőleges számú határátlépésre jogosítana, de munkavállalásra nem. Kérdésünkre, hogy kik kaphatják meg a vízumot, hogy esetleg a magyarigazolvány jogosít-e majd rá, a kormányfő azt válaszolta: "az jó szabályozó lehet".

2. "A határon túli magyar"A kormány alkotmányosan rendezné a határon túli magyarok jogállását. A "határon túli magyar" fogalmát közjogi tartalommal tölti meg. A letelepedés, a honosítás kedvezményén túli lehetőségek nyújtása mellett az uniós országokba is érvényes útlevelet adna Magyarország. Erről azonban valamennyi érintett országgal még "időigényes" tárgyalásokat kell folytatni, ezért a miniszterelnök határidőt nem tudott mondani.

3. Gyors honosításA harmadik pont a gyors és méltányos honosításról szól. Gyurcsány Ferenc szerint a mai gyakorlat méltatlan, rendkívül hosszú és helyenként megalázó eljárásra kényszeríti a határon túli magyarokat. Ezért március 31-ig átfogó intézkedési csomagot dolgoz ki a kormányzat. Az állampolgársági törvény nem módosul, de átalakítják az idegenrendészeti, valamint a bevándorlási szabályozást és intézményrendszert, beleértve a finanszírozás megváltoztatását és a dolgozók képzését is, hogy gyors és emberséges legyen a honosítási procedúra. A cél az, hogy az egyéves itt-tartózkodást követő hároméves honosítási időszak minimum egy évre csökkenjen - közölte a miniszterelnök. A feladatra kormánybiztost neveznek ki.

4. AutonómiaA szülőföldön maradást elősegítendő a kormány továbbra is támogatja a magyar közösségek autonómiatörekvéseit - mondta a negyedik pontról Gyurcsány Ferenc. Kérdésünkre válaszolva kitért arra: minden olyan intézkedés, amely közjogi viszonyt hoz létre nem magyar állampolgár és a magyar állam között, egyben nemzetközi politikai és jogi kérdés is. "Itt kettőn áll a vásár. Magyarország tud valamit ajánlani: a viszonosságot. Mindegyik ügyben. Az autonómia ügyében is, és a határon túli magyarság közjogi státusának megteremtése ügyében is. Azt tudjuk mondani jugoszláv, vajdasági, román és ukrán kollégáknak, hogy cserébe ugyanezt a jogot tudjuk biztosítani a hazánk területén élő kisebbségeknek. És hogy ha ezt tesszük, akkor azt gondolom, hogy méltán számíthatunk együttműködő és méltányos magatartásra" - fogalmazott a miniszterelnök.

5. Szülőföld-programAz ötödik pont a határon túli magyarok helyben maradását segítő Szülőföld-program.

Gyurcsány Ferenc közölte: a javaslatokról tájékoztatták az unió soros elnöke, Hollandia budapesti nagykövetét, a szomszédos országok magyarországi nagyköveteit, a külügyminiszter pedig telefonon ismertette a tervezett intézkedéseket Kasza Józseffel, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökével is.

Az előzményekről szólva a miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy a december 5-i népszavazás után arra kérte a kormány tagjait, gondolják végig a népszavazás végeredményének és az elmúlt évek nemzetpolitikájának tanulságait. Gyurcsány Ferenc a kormány által követett nemzetpolitika elvi alapjaként határozta meg azt, hogy az államnak az állampolgárokkal szembeni kötelezettsége és a nemzettel kapcsolatos felelőssége eltérő tartalmú. A kormány szerint "az állampolgárság elengedhetetlen feltétele a helyben való életvitel, a letelepedés". Továbbra is az a legfontosabb, hogy a határon túli magyarság úgy maradhasson meg szülőföldjén, hogy megőrzi többes identitását - hangoztatta a miniszterelnök.

Március 31-ig bevezetik a nemzeti vízumot