Mahmud Abbasz tegnap is folytatta kampányát a vasárnapi palesztin elnökválasztás előtt. A posztra legesélyesebb jelölt csupán két nappal azután, hogy "cionista ellenségnek" nevezte Izraelt, csütörtökön azt ígérte: a választások és a palesztin kormány felállását követően béketárgyalásokat fog kezdeményezni a zsidó állam vezetőivel. Abbasznak megválasztása után is egyensúlyoznia kell a mérsékelt és szélsőséges érzelmű palesztinok között - jelentette az MTI.
Belép az izraeli kormánykoalícióba az ultraortodox Egyesült Judaista Tóra párt. A frakció feltételesen három hónapra csatlakozik a koalícióhoz. Ez lehetővé teszi Ariel Saron miniszterelnök gázai kivonulási tervének elfogadtatását a knesszetben.
ÚTITERV Az Egyesült Államok, az Európai Unió, az ENSZ és Oroszország (kvartett) által 2003 májusában nyilvánosságra hozott "útitervben" elképzelés szerint a palesztinok feladata az erőszakcselekmények beszüntetése, míg Izraelnek be kellene fagyasztania a zsidó telepek építését a megszállt területeken, és ki kellene vonulnia a palesztin felkelés (intifáda) kirobbanása óta újra megszállt részekről. A palesztin intézményrendszer kialakítását és reformját és a palesztin gazdaság felélesztését előirányzó terv szerint 2005-ig létre kell jönnie egy szuverén palesztin államnak Ciszjordánia és a Gázai övezet területén.
MENEKÜLTEK A zsidó állam megalapítása után az arab államoknak sikeresen ellenálló Izraelből az 1949-es győzelmet követően több százezer palesztin menekült el. Ők és leszármazottaik ma több milliónyian menekülttáborokban élnek Jordániában, Szíriában, Libanonban. A Gázai övezetben és Ciszjordániában csaknem kétmillióan élnek menekültként az ENSZ adatai szerint. A szülőföldjükre való visszatérés joga a palesztin követelések egyik sarkalatos pontja a béketárgyalásokon.
KIVONULÁSI TERV Saron amerikai támogatást élvező kivonulási tervének keretében csaknem nyolcezer zsidó telepes hagyná el a Gázai övezet 21 telepét, valamint felszámolnának (a 120-ból) négy kisebb ciszjordániai telepet is. A gázai határt, a tengerpartot és a légteret továbbra is Izrael felügyelné. A közvélemény-kutatások szerint az izraeliek többsége támogatja a politikai és polgári feszültségeket okozó tervet, mely egyoldalúsága miatt a palesztinok szerint ellehetetleníti a békefolyamatot.
JERUZSÁLEM Az 1948-as fegyverszünet két részre osztotta Jeruzsálemet: 1949 és 1967 között Izrael felügyelte a város nyugati részét, míg Jordánia felelt a vallási szimbólumokkal teli keleti városrészért. Izrael 1967-ben egész Jeruzsálemet elfoglalta, és a knesszet 1980-ban törvényben kimondta Kelet-Jeruzsálem annektálását. A város státusa a legvitatottabb pontja minden béketárgyalásnak: Izrael egységes várost akar fővárosaként, míg a jövőbeli palesztin állam Kelet-Jeruzsálemet tekinti központjának.
PALESZTIN ÖNKORMÁNYZAT A Palesztin Nemzeti Hatóság (PNH), mely az 1993-es oslói egyezmény szüleménye, korlátozott önkormányzat Ciszjordánia és a Gázai területeken, hiszen a palesztin területeket háromféle besorolásra osztották. Az "A" területeteken a palesztinok feleltek a közigazgatásért és a biztonságért is. A "B" területeken a palesztinoké a közigazgatás, és az izraeliek felügyelnek a biztonságra. A "C" területeken az izraelieké a közigazgatás és a biztonsági felügyelet is. A palesztinok első választásaikat 1996-ban tartották. Ekkor lett Jasszer Arafat a PNH elnöke, és megválasztották a 88 fős Palesztin Törvényhozási Tanácsot, azaz parlament tagjait is. Arafat kinevezte a kormányt, melyet a parlament jóváhagyott. A PNH az alkotmány szerepét betöltő alapjog szerint működik. Az útitervben megkövetelt reformok keretében a tekintélyelvű hagyományokat kiszélesíteni próbáló Arafat hatalmát megcsorbították, megszületett a miniszterelnöki poszt is. (Z. E.)
Hiller István kulturális miniszter Izraelben aláírta a hároméves kulturális csereprogramot. Elmondta, az izrae-li magyar kulturális intézet ügye is elmozdult a holtpontról - közölte Hiller, aki pártelnöki minőségében találkozott Simon Peresszel, az izraeli Munkapárt elnökével is.
