A Fehér Ház nem bánná Kofi Annan ENSZ-főtitkár távozását, ám egyelőre nem indít frontális támadást. Az ázsiai segélyeket mindenesetre nem bízza a világszervezetre.
ENSZ: borzalmas év után frissítés
Egy brit diplomata főtitkári kabinetfőnökké való kinevezésével Kofi Annan megkezdte az ENSZ-vezetés felfrissítését. Mark Malloch Brown egyelőre megtartja a világszervezet fejlesztési programjának irányítását is. Az UNDP fontos szerepet játszik a szökőár áldozatainak nyújtott segélyek koordinálásában.
A főtitkár Brown előléptetésével megfogadta azokat a tanácsokat, amelyeket december elején az ENSZ - és személyesen az ő - sorsáért aggódó amerikai külpolitikai szakértőktől kapott. A befolyásos személyekből álló kis csoport szigorú titoktartás mellett Richard Holbrooke Cent-ral Parkra néző lakásán gyűlt össze. (Az USA korábbi ENSZ-nagykövetének felesége, Kati Marton újságíró többek között egy nagy sikerű Wallenberg-életrajz szerzője; Annan felesége pedig Nane Wallenberg, a néhai svéd diplomata unokahúga.)
2004 Kofi Annan szerint is az ENSZ "annus horribilis"-e, azaz borzalmas éve volt. Az ajánlások egy része az ENSZ és az Egyesült Államok kapcsolatának megjavítására, más része a világszervezet vezetésének és kommunikációs gyakorlatának megújítására vonatkozott. Amerikában széles körben elterjedt nézet szerint az elnökválasztási kampány idején Annan és az ENSZ Bush ellen politizált, a főtitkár például illegitimnek minősítette az iraki háborút. A két politikus karácsony előtt telefonon köszöntötte egymást, majd Annan Washingtonban Colin Powell távozó és Condoleezza Rice leendő külügyminiszterrel folytatott biztatónak mondott tárgyalásokat.
A Holbrooke-nál tartott találkozó egyik résztvevője szerint a Fehér Ház egyelőre nem kívánja Annan lemondását. Ez nem jelent békét, csupán tűzszünetet: megvárják, mit hoz az iraki "olajat élelmiszerért" program körüli visszaéléseket kivizsgáló Volcker-bizottság (még ebben a hónapban várható) jelentése. Annan mandátuma 2006 végén jár le, és a következő két évben esedékes a világszervezet, ezen belül a Biztonsági Tanács reformja.
A viszony feszültségére utal az is, hogy az Egyesült Államok Kanadával, Indiával, Japánnal és Ausztráliával külön csoportot hozott létre a cunami áldozatainak megsegítésére. Amerikai részről hivatalosan cáfolták, hogy a lépés a világszervezet jelentőségének csökkentését vagy a segélyprogramok versenyeztetését szolgálná. Annan ennek kapcsán egy tévéinterjúban az ENSZ gyermek-egészségügyi programjainak hatékonyságát idézte fel. Mint mondta, a világszervezet az egyetlen, amely fejenként egy dollár alatti költséggel tud oltási kampányokat szervezni, illetve életmentő élelmiszersegélyeket célba juttatni.
A cunami áldozatainak megsegítésére indított világméretű akció megfigyelők szerint elősegítheti a világszervezet és az Egyesült Államok közötti bizalmatlanság enyhülését - már csak azzal is, hogy eltereli a figyelmet a témáról. A Fehér Ház ráadásul azzal is tisztában van, hogy a január végi iraki választás során nem nélkülözheti az ENSZ közreműködését.