Az amerikai külügyminiszté-rium antiszemitizmusról szóló jelentése megemlíti a Vasárnapi Újságot, a Magyar Demokratát és Teleki Pál szobrának felavatását. A dokumentum szerint Európában romlott a helyzet.
A washingtoni jelentés a magyar szélsőjobboldalt is megemlíti
A magyar kormány jelentős erőfeszítéseket tett az antiszemitizmus elleni harcban azzal, hogy világosan felemelte szavát a jobboldali szélsőségesek által használt, kódolt nyelvezettel szemben, és hogy a miniszterelnök elismerte: a holokausztért a magyarok is felelősek voltak - állapította meg a zsidógyűlöletről készült jelentésében az amerikai külügyminisztérium.
A Washingtonban tegnap nyilvánosságra hozott dokumentum Magyarországgal foglalkozó fejezete felsorolja az elmúlt egy-másfél év antiszemita megnyilvánulásait. Külön említi, hogy a helyi zsidó közösség bírálta a közszolgálati rádión hallható Vasárnapi Újságot, amiért teret ad antiszemita személyeknek. Az azóta megszüntetett Éjjeli menedék című tévéműsorban a holokauszttagadó David Irving szerepelt, míg a Magyar Demokrata című hetilap antiszemita cikkeket és a holokausztot tagadó szerzőktől származó írásokat közölt.
A jelentés beszámol arról, hogy csökkent a sírgyalázások száma, és a kulturális tárca bezáratta a nyilaskeresztesekre emlékező kiállítást. Civil szervezetek megtámadták az újnáci Vér és Becsület bírósági bejegyzését, míg egy másik ilyen csoport, a Magyar Jövő a fasiszta hatalomátvétel 60. évfordulójának megünneplésére készült. Áprilisban több százan vettek részt az Európában elsőként zsidóellenes törvényt életbe léptető Teleki Pál szobrának avatásán. Az emlékmű Hiller István miniszter közbeavatkozására, a bécsi Wiesenthal-központ nyomására került a köztársasági elnök rezidenciája előtt kijelölt helyről a balatonboglári katolikus templommal szembeni udvarra.
Az amerikai külügyminisztériumot a törvényhozás kötelezte a világszerte tapasztalható antiszemitizmus felmérésére. Az országonkénti jelentést ezentúl évente kiadják. Az első jelentés megállapítja, hogy Európában az utóbbi években romlott a helyzet. A kontinens nyugati felén elsősorban az iszlám hívők bevándorlása miatt erősödik az antiszemitizmus, de az erőszakos cselekmények jelentős részét még mindig a helyi szélsőjobboldali csoportok követik el. Kelet-Európában a szkinhedek és más szélsőséges politikai körök felelősek az incidensekért. Oroszországban, Fehéroroszországban és a volt Szovjetunió helyén létrejött többi új államban komoly probléma a szélsőségesen nacionalista erők zsidógyűlölete.
Észak-Afrikában és a Közel-Keleten - Izrael kivételével - csökken a zsidó népesség, és kevés atrocitás történt, bár Szíria támogatja a helyi antiszemitizmust azzal, hogy az állami média démonizálja Izraelt. Viszonylag új jelenség, hogy olyan térségekben is felütötte fejét az antiszemitizmus, ahol nem is élnek zsidók, így például Pakisztánban.