alma írja: avarok
Attila sátra
Sámán: Főnök, a szemét rómaiak már megént bántják az avarokat, cséphadaróval lövik a menekülttáboraikat, meg a falon kívül ölik üket, bé nem eresztve üket.
Attila: Olyan nincs Sámán, ezek a rómaiak folyton az avarokat csesztetik. Micsoda rasszizmus ez, meg emberi jogok, vagy mifene. Na de most az avarokért meglakolnak, lóra a fél had, száguldunk a rómaiakra!
(Csata, egy római légiót szétzavarnak, a többivel békét isznak, üzletelnek.)
Attila sátra, ágyas öltözik.
Sámán: Főnök...
Attila: Ki már megént, ne zavarjon!
Sámán: Főnök, fontos: kétszáz avar kér bébocsátást a gyepün...
Attila: A teremburáját - fujtat - nem megmondtam, hogy a koszostalpú idegeneknek sipirc innen! Még hogy gyepű, meg avarok! Megyen két csapatom és levágja üket.
Sámán: De Főnök, a múltkor segítettük üket a rómaiak ellen...
Attila: A múltkor, a múltkor - szétvertünk egy légiót, na és? Jót sefteltünk velük, nekik van a legjobb kengyelvasuk. (Magához vonja a Sámánt) Amúgy meg, ide figyelj te Sámán, amit a rómaiak csinálnak az rossz, akár avarokkal, akár vizigótokkal, - levágni őket. De attúl még az avarok koszos idegenek, és be nem tészik a lábukat a gyepümre. Utálom az avarokat. Hunnia csak a hunoké.
