Canterbury és Esztergom testvérvárosi megállapodásának megerősítését követően, tudományos konferenciát tartottak a múlt héten az esztergomi Mindszenty József Katolikus Általános Iskola tornacsarnokában Becket Szent Tamás életének kapcsán. A konferencia első előadójaként - a rendezőktől nyert információink szerint - Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke kijelentette: "Európaiak vagyunk, több mint ezer éve, mint ahogyan a határainkon túl élő testvéreink is magyarok, függetlenül minden idegen megszállástól, elnyomástól, vagy a félrevezetettek véleményétől."
Elnökök kereszténységről, népszavazásról
Hozzátette, a jelenlegi gazdaságpolitikának csalódás és kiábrándultság lehet a következménye. Ennek ellenére úgy gondolja az MNB elnöke, bízhatunk a fellendülésben. Miért vagyok ilyen optimista? - tette fel a kérdést. - Bízom ezeréves értékrendünkben.
Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke a kereszténység és a jog kapcsolatáról beszélt: "Az Európai Unió alkotmányának preambuluma nem tartalmazza a kereszténységre vonatkozó kitételeket. Az egyház nem szenvedett ezáltal vereséget, hiszen az Európai Unió tiszteletben tartja a keresztény értékeket, csakúgy, mint az egyházak belső szabályait, ugyanis nem tagadja le azt, hogy Európa gyökerei a keresztény világnézetbe nyúlnak." "Az EU politikai akarata, gazdasági, pénzügyi, katonai együttműködése" üres lenne a keresztény lelkiség nélkül. "Világunk, Európa, az egyház és a hívők választás előtt állnak: válaszfalakat építünk, vagy átfogó világrendet az igazság és az egyenlőség alapján. Az előbbiről számtalanszor bebizonyosodott, hogy a háború útja, míg utóbbi, ha a hitet megőrzik, a békéé" - mondta Lomnici.
A Magyar Tudományos Akadémia elnöke párhuzamot vont a Becket Tamás korabeli és a mai európaiság eszménye között. A jogtalan bántalmazás elszenvedése közösséget teremtő erő lehet - emelte ki Vizi E. Szilveszter. "Vajon, mint egy nagy közösség tagjai, alkalmasak vagyunk-e erre? Gondolunk-e a többség érdekeire?" - kérdezte. "Valamennyiünk közös elszenvedés-élménye a hónap elején lezajlott népszavazás volt a kettős állampolgárságról, ahol egyénenként kellett dönteni, hogy testvéreinknek, a határon kívül élő magyaroknak nyitva hagyjuk-e házunk, hazánk ajtaját." Vizi E. Szilveszter szerint a sok egyéni-személyes döntés a nemzeti szolidaritásnak, az áldozatvállalásnak - amely az "elszenvedés" létformája - csak csekély formáját mutatta fel.
Hírösszefoglalónk