A Földtől 1,25 milliárd kilométerre lezajlott műveletről 4 óra 24 perckor érkezett meg a rádiójel a földi irányítóközpontba. A manőver, amely valójában ezt megelőzően több mint egy órával történt meg, rendben zajlott le.

Ezzel megkezdődött minden idők egyik legizgalmasabb űrkalandja. A Huygens január 14-én megpróbál leereszkedni a gyűrűs bolygó holdjának felszínére, és ha ez sikerül, a Titán lesz - a Hold, a Vénusz, a Mars és az Eros kisbolygó után - az ötödik olyan égitest, amelyre ember alkotta szerkezet száll le. Ugyanakkor a Titán mindegyikük közül a legtávolabbi célpont, amelyet az emberiség célba vett.

A Titán tudományos szempontból azért rendkívül érdekes, mert a Naprendszer egyetlen olyan holdja, amely sűrű, még a Földénél is sűrűbb légkörrel rendelkezik. Légkörének összetevői sokban hasonlítanak a mi bolygónk atmoszférájának elemi összetételére, például bőségesen tartalmaz nitrogént, amely a földi légkör több mint hetven százalékát teszi ki. A csillagászok feltételezik, hogy ez az atmoszféra a földi őslégkör másának egyfajta konzervált, illetve mélyhűtött elegye. A Titánon az átlaghőmérséklet mínusz 178 Celsius-fok. A Huygens három hét múlva belép a Titán légkörébe, s miközben 2 és fél órán át ereszkedik, méréseket végez és fényképez. Összegyűjtött adatait a Cassinira küldi, amely továbbítja majd azokat a Földre.

Ha sikerül a leszállás, optimális esetben a Huygens még egy fél órán keresztül kommunikációképes tud maradni a Cassinival, de ezután a kapcsolata végleg megszakad az anyaszondával.

A Cassini pedig, amely július 1-jén állt az óriásbolygó körüli pályára, és lett annak így az első műholdja, folytatja a Szaturnusznak, környezetének, gyűrűrendszerének és holdjainak a vizsgálatát. A későbbiekben többször is elrepül még a Titán mellett.

A Cassini két tudományos műszerének kifejlesztésében magyar szakemberek is részt vettek. A két űreszközt két, XVII. században élt csillagászról, az olasz származású francia Jean Dominique Cassiniről és a holland Christiaan Huygensről nevezték el.

KIKÖTÖTT A PROGRESSZ orosz teherűrhajó közép-európai idő szerint szombatról vasárnapra virradóra a nemzetközi űrállomáson (ISS) - jelentette a Moszkva melletti irányítóközpont. A Progressz M-51-es a Föld körül keringő űrbázis Zvezda orosz moduljához kapcsolódott. Mintegy 2,5 tonnányi élelmiszert, vizet és tudományos berendezést szállított az ISS amerikai-orosz legénységének, Leroy Chiaónak és Szalizsan Saripovnak. Két héttel ezelőtt az űrhajósoknak csökkenteniük kellett napi fejadagjukat, és azóta 10 százalékkal kevesebb kalóriát vesznek magukhoz. Az orosz űrhatóságok a mostanit megelőző legénység szemére vetik a készletek kimerítését. Ha a szállítmány nem érkezett volna meg az űrállomásra, az asztronautáknak vissza kellett volna térniük a Földre az ISS egyik kikötőmoduljában parkoló Szojuz űrhajóval. A nemzetközi űrállomás ellátása Oroszországra hárul, mivel az Egyesült Államok a Columbia űrsikló 2003 februárjában bekövetkezett katasztrófája után felfüggesztette űrrepülőgép-programját.