Az Igazságügyi Minisztérium sürgős feladatai közé tartozik, hogy - a kormányfő felkérése alapján - keresse meg a honosítást, illetve a tartózkodási engedélyek kiadását megelőző eljárás egyszerűsítésének lehetőségeit - nyilatkozta Petrétei József igazságügy-miniszter az MTI-nek. A miniszter konkrétumokkal egyelőre nem szolgált, szakértők szerint azonban most csak a letelepedést megelőző eljárás szabályainak egyszerűsítése, illetve a határidők rövidítése a cél. A kedvezményes honosítás lehetőségét nem vizsgálják.

Az Alkotmánybíróság kábítószer-élvezettel kapcsolatos büntető jogszabályokat megsemmisítő határozata kapcsán a miniszter elmondta: a kormány drogpolitikája változatlan, továbbra is fontos eleme a megelőzés, a gyógyítás és az összetett garanciarendszer, de ennek meg kell teremteni az alkotmányos szabályozását. Azon kérdésre, hogy a döntés nyomán drákói szigor várható-e drogügyekben, a miniszter azt válaszolta: a bíráknak a konkrét eseteket mérlegelve ezután is lehetőségük van arra, hogy a törvény szigorát indokolt esetekben alkalmazzák.

Az ingatlan-nyilvántartás bírói kontroll alá helyezése kapcsán Petrétei elmondta: az IM, valamint az ügyvédi, illetve a közjegyzői kamara, tehát a jogászság túlnyomó többségének szakmai álláspontja egyértelműen az, hogy bírói felügyeletre van szükség. Így gondolja a Legfelsőbb Bíróság elnöke is. A változás garanciális szempontból indokolt, mert ma a végrehajtó hatalom - vagyis a földművelésügyi tárca - felügyeli ezt a területet, de szakmai szempontból is előnyös, hiszen így a bonyolult ügyekben egyértelmű, megalapozott döntés születhet. A miniszter szerint a bírósági ingatlan-nyilvántartás jogszabályi alapja 2005-ben megszületik, az életbelépésre viszont - az intézményi háttér kialakítása miatt - 2007-ig kell várni. Az ingatlan-nyilvántartás rendszerének áttekintésére kötelezi a kormányt a lakásmaffia-albizottság kezdeményezése alapján elfogadott országgyűlési határozat is.

Petrétei elmondta: jövőre elfogadhatja a parlament az ítélőtáblákkal kiegészült bírósági rendszerhez igazodó kétfokú fellebbezési rendet a büntetőeljárásban. A tervek szerint jövő őszig elkészül az új büntető törvénykönyv normaszövege is - közölte a miniszter.

A távol tartás új, alkotmányos szabályozását is elkészítette az IM; a tervek szerint a jogszabály jövőre az Országgyűlés elé kerül. A távol tartás intézménye arra szolgál, hogy a családon belüli erőszak feltételezett elkövetőjét kiemeljék, és ezzel már a hatósági eljárás tartama alatt megóvják az atrocitások áldozatait a további zaklatástól, fenyegetéstől. A miniszter álláspontja szerint azonban nem lehet jogalap nélkül alkotmányos jogokat megnyirbálni; ezt csak bűncselekmény vagy szabálysértés alapozhatja meg. Ezért módosítani kell a szabálysértési törvényt: szabálysértést követne el, aki mást a mindennapi életvitelben szándékosan zavarna, valamilyen tevékenységre vagy annak tűrésére kényszerítené. Ha ez megtörténne, elrendelnék a szabálysértőnek a családtól való távol tartását is. A korábbi megoldási javaslat - amely az intézkedést nem kötötte konkrét törvénysértéshez - Petrétei szerint alkotmánysértő lenne, mert nem határozta meg, milyen esetekben alkalmazható az új intézkedés, emellett lehetőséget teremtett volna az esetleges visszaélésekre.

A bírósági költségvetés 82 százaléka a bírák jövő évi hatszázalékos bérfejlesztését fedezi, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) beruházásokra vonatkozó többmilliárdos igényét azonban javarészt nem támogatta az Országgyűlés. Így a fővárosban jövőre is fennmarad az a szerencsétlen helyzet, hogy elhelyezési nehézségek miatt többtucatnyi bírói státust nem tudnak betölteni - nyilatkozta Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság és az OIT elnöke. A volt Királyi Kúria épületének visszaadásával, illetve a Pest Megyei Bíróság új épületének megépítésével ez a probléma, csakúgy, mint a Fővárosi Ítélőtábla polgári kollégiumának elhelyezése megoldható lenne. Az egykori kúria Kossuth téri ingatlanában a Néprajzi Múzeum és a Politikatörténeti Intézet székel, a Pest Megyei Bíróság új épületének beruházása pedig már egy évtizede húzódik. A Fővárosi és a Pest Megyei Bíróságra összpontosul az évi mintegy 1,2 millió ügy több mint 40 százaléka, s az ügyfelek OIT-hoz intézett panaszainak 80 százaléka a főváros illetékességébe tartozó Pesti Központi Kerületi Bíróságot érinti. Nem ritka, hogy egy fővárosi bíró kezében 900-1000 akta van, így új ügyekben fél éven belül ki sem lehet tűzni a tárgyalást - jegyezte meg Lomnici. (MTI)

Hírösszefoglalónk

Petrétei: Az ingatlan-nyilvántartás 2007-ig a bíróságokhoz kerülhet