Minél pusztítóbb csodafegyvereket látunk a szokásos esti akciófilmekben, annál inkább álmélkodunk múzeumba betévedve egy-két szablya, mordály vagy elöltöltő flinta halálos egyszerűségén. Gazdagabb fegyverkiállítás talán egy muskétás szedett-vedett fegyverzetét is felsorakoztathatja. De egy egész hadsereg teljes felszerelését, méghozzá a XVIII. századból? Fraknó vára ezzel is meghökkenti a látogatót.

S mi mindennel még! Szégyenakasztófa hóhérpallossal, bírói szék, háborúból zsákmányolt török díszsátor 1686-ból, négy évszázad kincsei és ékszerei, ezüstszoba, várkonyha, lovag- és vadászterem, 142 méter mély törökkút… Itt őrzik Európa egyik legnagyobb zászlógyűjteményét, és itt látható Drakula grófról az egyetlen egész alakos ábrázolás. A felbecsülhetetlen értékű kincsek együttese 1695-ben hitbizománnyá, azaz elidegeníthetetlenné vált, talán ennek is köszönhető, hogy nem szóródott szét az évszázadok során.

Lélegzetelállítóan szép már az idevezető panorámaútról elénk táruló fantasztikus kilátás is. Az ausztriai Mattersburg (Nagymarton) környékén messziről látni az impozáns erődítményt, amelynek bástyái, kapui még a törökön is kifogtak. Nem csoda: az ötven méter magas lakótorony ma is ép falai öt-hét méter vastagok! A történelmi Magyarország legszebb, legnagyobb, teljes épségben fenntartott várainak egyike ma Burgenland gondosan óvott történelmi emléke. Hatalmas bástyafaláról gyönyörű kilátás nyílik a Fertő tóra és a Soproni-hegységre.

Fraknót a Rozália-hegység keleti nyúlványának félezer méter magas dolomitszikláján magyar királyi várként kezdik építeni a XIII. században. Legrégebbi része, a torony azokból az időkből való. A hajdani Őrvidék egyik legszebb és legnagyobb erődítményét a Bécsújhelyről Sopronba vezető út védelmére és ellenőrzésére emelték. A várépítő (spanyol származású) Nagymartoni grófok 1352-ben felvették a Fraknói nevet. Ekkor már állott a vár, tulajdonosai hatalmaskodtak a vidék felett, ezért Zsigmond király 1398-ban elvette tőlük, és a Kanizsayaknak adományozta.

Aztán, akár a budai várnegyed valamely kelendő lakásában, cserélődnek a bérlők és tulajdonosok, zálogba adók és zálogba vevők: 1445-ben Habsburgok, 1466-tól Mátyás, a király halála után I. Miksa császár. Az 1491-es pozsonyi béke a várat Ausztriához csatolta, ahová 135 évig tartozott. Esterházy Miklós 1622-ben II. Ferdinándtól 400 ezer forintért zálogjogot nyer Fraknóra és Kismartonra. A vár négy év múlva, amikor Esterházy Miklós örök adományba kapta, és elnyerte a fraknói gróf címet, visszatért Magyarországhoz.

Ha a birtokló ország nem is, a tulajdonló család azóta változatlan. A fraknói erődítmény napjainkban is az Esterházy családé. 1635-ben kipofozták, a XIV. század elejéről való régi falakat alapul használva fegyvertárat, kazamatákat és kápolnát is építettek az öreg torony mellé. 1681-1682-ben kibővítették a fellegvárat, 1761-1762-ben megmagasították a felső szinteket. (Fraknó várának építői a XVII. században egy barokk kastélyt is teremtettek Kismartonban az Esterházyak számára.)

A névadó település a Pallas Nagy Lexikona 1890-es évekre vonatkozó leírásában "kisközség Sopron vármegye nagymartoni járásában … 887 német lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral". Száz évvel később Forchtenstein a burgenlandi Mattersburg megyében 2698 lakost számlál. Ősi várának falai között ennélfogva Ausztria és Magyarország közös történelmének egy darabkája is megelevenedik.

Fraknó vára (németül Burg Forchtenstein) 1622 óta az Esterházy család tulajdonában van. Az Esterházy Miklós, majd Esterházy Pál építtette palota egyike a legnagyobb, magántulajdonban lévő, de nyilvánosan látogatható közép-európai múzeumoknak. Monumentális csatákat ábrázoló freskók, a nagy múltú nemesi família felmenőit megörökítő festmények és számtalan császár portréja társaságában még ma is csillognak-villognak a letűnt századok aranyműveseinek, ötvösmestereinek remekei.

Földi halandók előtt a kincstár sokáig zárva volt. Titkos ajtóit csak 1998-ban nyittatta ki a mai tulajdonos, Esterházy Melinda hercegnő. A vár úrnője engedélyezte, hogy bemutassák őseinek összegyűjtött tárgyait. Soha nem látott ezüstök, szobrok, használati tárgyak kerültek elő. Restauráltak és kiállítottak a fraknói várban több mint félezer kincset, egyebek között serlegeket, kupákat, szelencéket, rendjeleket, nemesfém foglalatú drágaköveket és asztaldíszeket a XV-XVIII. századból.

A kiemelkedően híres külföldi ötvösművészek közül Philipp Jakob Drentwett és Jakob Fassnacht az augsburgi, Hans Petzolt és Urban Wolff a nürnbergi mesterek szépérzékével, szakmai tudásával nyűgöz le. Hans Petzolt nürnbergi díszserlege 1580 körül készült, az augsburgi Johann Fronmiller keresztórája 1590 és 1600 között. A távolabbi országok egzotikumait elefántcsontból esztergált művészi darabok, trófeák, strucctojások, gyöngyházkagylók képviselik.

A gyűjtemény legértékesebb kincseit - köztük II. Lajos király kardját, Hunyadi Mátyás mentéjét és serlegét, Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem feleségének, Lorántffy Zsuzsannának bársony ágyterítőjét - 1919-ben, az Őrvidék elszakítása előtt Budapestre szállították. Előbb az Iparművészeti Múzeumban, majd a várbeli Esterházy-palotában őrizték, végül 1948-1949 telén a - háború alatt lebombázott - Tárnok utcai palota pincéjéből ásták ki őket. Itt hadd említsük meg egy európai hírű restaurátor, Szvetnik Joachim nevét, akinek az Esterházy-kincsek megmentésében az utókor a legtöbbet köszönheti.

Hercegi kincsek hányattatása, egy ősi nemesi család élettörténete, arisztokrata módosság és ízlés, fegyverkezésben testet öltő honvédői és a "Fejedelmi kincseskamra" tárlóiban tükröződő műkincsgyűjtői buzgalom: ez is a szemünk elé tárul Fraknón.

TÉLEN ELŐRE BE KELL JELENTKEZNI

Az ausztriai Rozália-hegységet körülölelő régió jelképe, kulturális szimbóluma a fraknói vár. A Sopronnal átellenben alig húsz kilométerre égbe törő látványosságot Eisenstadt (Kismarton) felől a 31-es úton vagy az A2-es autópályán (Bécstől 75 km-re) érhetjük el. Télen előre be kell jelentkezni (tel.: 0043/2626-81212, fax: 0043/2626-815 11 13), de április elsejétől október végéig naponta 9 és 16 óra között lehet látogatni a várat. Klasszikus vezetés, a kincseskamra megtekintése és kombinált vezetés (kincseskamra, konyha és fegyvertár) között választhatunk. A képtár mellett történelmi lobogók és fegyverek gyűjteménye, kincstár és különböző más állandó kiállítások fogadják a múltba kirándulókat. Úgy telik el itt egy napjuk, mintha a középkorban volnának. Ősszel a szelídgesztenye-szüret után a vár előtt rendezik meg a híres gesztenyeünnepet. (J. N. J.)

A vár 1622 óta az Esterházy család tulajdonában van