Az Izraellel szemben kemény, megalkuvás nélküli hangot megütő felszólalásában a politikus kijelentette, hogy ő a béke és a tárgyalások útját választotta, de az Izraellel való megbékélés előfeltétele a menekültprobléma megoldása, valamint az izraeli börtönökben raboskodó összes palesztin fogoly elengedése.

A PFSZ élén Abbasz lett novemberben Arafat utóda, és várhatóan ő lép az elhunyt palesztin vezető örökébe a Palesztin Nemzeti Hatóság elnöki posztján is. Az egyetlen fajsúlyos rivális, aki időközben visszavonta jelöltségét, a terrorista merényletek kiterveléséért izraeli börtönben raboskodó Marvan Barguti lett volna. Főbb választási ígéretei között szerepelt a biztonság garantálása népének, a Ciszjordánia körül emelt izraeli biztonsági kerítés elleni további határozott fellépés, s megígérte azt is, hogy 2005 első felében, nem sokkal az elnökválasztás után megtartják a parlamenti választásokat is.

Ariel Saron izraeli miniszterelnök vasárnap elkötelezte magát a palesztin elnökválasztás "szabad, igazságos és hatékony" jellegének biztosítására, az izraeli kormány pedig a voksolás lebonyolítását megkönnyítő intézkedéseket hagyott jóvá. Ezen intézkedések közé tartozik, hogy az izraeli hadsereg a január 9-én esedékes elnökválasztás előtt 72 órára kivonul a ciszjordániai városokból. Izrael lehetővé teszi a hét palesztin elnökjelölt és a kampányaikat segítő aktivisták, valamint a voksolást figyelemmel kísérő mintegy ötszáz külföldi megfigyelő - köztük Jimmy Carter volt amerikai elnök és Michel Rocard volt francia miniszterelnök - szabad mozgását is.

Hírösszefoglalónk