Tizenhárom amerikai katona, öt amerikai polgári alkalmazott, három iraki nemzeti gárdista és egy nem azonosított személy vesztette életét a keddi, egy Moszul melletti katonai támaszponton végrehajtott merényletben. További 69 ember, köztük 44 amerikai katona szenvedett sérüléseket. Utóbbiak többségét tegnap a németországi Landshut katonai kórházába szállították. Nyolc amerikai katona állapota válságos.

Az FBI szakértői vizsgálata megállapította, hogy a Camp Marez bázis központi étkezdéjében az első híradásokkal szemben csupán egyetlen robbanás történt. Az a feltételezés sem igazolódott be, hogy akna, gránát vagy rakéta okozta a tömeges sérüléseket. A helyszínen a nyomozók arra a következtetésre jutottak, hogy öngyilkos merénylő robbantott pokolgépet. Erre utalnak a konyhai eszközökön és a bútorokon talált, kör alakú becsapódási lyukak is, amelyeket a robbanószer által szétröpített csapágygolyók okoztak.

A támaszponton sok környékbeli iraki dolgozik, akiket a kapunál minden reggel megmotoztak, utána azonban szabadon mozogtak. Iszlám honlapokon feltűnt a Dzsais Anszar al-Szunna nevű szervezet közleménye, amely felelősséget vállal a merényletért. A szöveg szerint egyetlen személy hajtotta végre az akciót, erről állítólag videofelvétel is készült, amelyet később hoznak nyilvánosságra. A szervezet korábban több lefejezéses gyilkosságot követett el, többek között török, nepáli és kurd túszokat ölt meg.

Tegnap meglátogatta hazája Irakban lévő katonáit Marek Belka lengyel kormányfő és Jerzy Szmajdzinski védelmi miniszter. A küldöttség Bagdadban találkozott Ijad Allavi átmeneti miniszterelnökkel, akinek támogatást ígértek a január végi választások előtt. Lengyelország jövőre haza kívánja hívni csapatai egy részét, ami komoly aggodalmat vált ki Washingtonban.

Biztonsági költségeinek növekedésére hivatkozva visszalépett az iraki helyreállításban való részvételtől a Contrack nevű amerikai cég. A vállalat 325 millió dolláros útépítési megrendelést adott vissza. Ez az első eset, hogy nagy amerikai cég a biztonsági helyzet miatt kivonul Irakból.

A Fehér Háznak komoly gondot okoz, hogy bírói utasításra ki kell adni több ezer oldalnyi, az iraki foglyokkal szembeni bánásmódot részletező dokumentumot. A belső jelentések, elektronikus levelek és feljegyzések szerint nem csupán az Abu Graib börtönben és nem is csak egy néhány hónapos időszakban történtek felháborító visszaélések, és azokban korántsem csupán néhány tucat nemzeti gárdista vett részt. Hivatásos katonák és kommandósok például elektromos sokkolóval kínoztak foglyokat, étel-ital nélkül, fájdalmas testhelyzetben bilincselték őket a földhöz, és arra is volt példa, hogy valakit összekötözve izraeli zászlóba tekertek.