Minimális változtatással az Országgyűlés tegnap ismét megszavazta 192-154 arányban az MNB-törvény módosítását, amelyet Mádl Ferenc köztársasági elnök még november végén küldött viszsza megfontolásra a parlamentnek. A vita és a nyilatkozatok jól jelzik: a jegybanki függetlenséget nemcsak a kormány és az MNB, hanem a kormánypártok és az ellenzék is eltérően ítéli meg. A tegnapi szavazás után a monetáris tanács bővítéséről és a kormányfő kinevezési jogának visszaállításáról szóló törvény hatályba lép, az államfőnek - aki alkotmányos aggályokat nem vetett fel - további mérlegelési joga már nincs.
MNB-törvény - ismét töltve
Ám Járai Zsigmond, az MNB elnöke az utóbbi hetekben többször is kifejtette: ha minden ellenkezése ellenére hatályossá válik a törvény, akkor az Alkotmánybírósághoz fordul, s ha netán ezt a csatát is elvesztené, akkor az Európai Bíróságtól kér véleményt. Tegnap Varga Mihály, a Fidesz vezető gazdasági szakértője is sejteni engedte, ez lenne a legjobb ellenszer. Ám jegybanki értesülésünk szerint még nincs döntés ebben a kérdésben, hivatalos vélemény pedig tegnap nem hangzott el.
A pénzügyminiszter viszont üdvözölte a szavazás eredményét, s azt mondta, az Országgyűlés döntése lehetővé teszi, hogy "a monetáris tanács az eddigieknél még felkészültebben, a magyar gazdasági helyzet és a monetáris politika hallatlan bonyolult összefüggéseit a maga komplexitásában mérlegelje". A pénzügyminiszter kiemelte: megszűnik az az egyoldalúság, amely abból fakadt, hogy Európában egyedülálló módon a jegybankelnöknek jelentős teret biztosított a jogszabály a tagok jelölésében. Draskovics Tibor szerint nem változik a jegybanki függetlenség.
Varga Mihály viszont azzal érvelt, olyan eljárásjogi hibák vannak a törvényben, amelyek korábban - a PSZÁF-törvény kapcsán - sem állták ki az Alkotmánybíróság próbáját. Hozzátette: a Fidesz úgy ítéli meg, hogy nem történt komoly módosítás a korábban elfogadott jogszabályhoz képest, tehát "az MSZP változatlanul ragaszkodik ahhoz, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök több hatalmat, több befolyást kapjon a monetáris tanácsban".
A törvénymódosítás ötlete valóban Gyurcsány Ferenc hivatalba lépése után merült fel, s a kormány és a jegybank éles, elemzők szerint politikai töltettől sem mentes vitája nyomán kapott támogatást a kormánypártok részéről, amelyek nyíltan elhibázottnak tartják az MNB kamat- és árfolyam-politikáját. A kormányfő az utóbbi napokban többször kijelentette: a magyar gazdaságot megfojtja az erős forint.
A módosítás előterjesztői abból indultak ki, hogy a fejlett államok hasonló jegybanki testületeinek összeállításába a kormány mindenütt beleszól. Ez Magyarországon is így volt 2001-ig, amíg az Orbán-kormány alatt a jelölés joga az MNB elnökének kezébe nem került. A módosítás értelmében most emelkedik a jelenleg kilenctagú monetáris tanács létszáma, így a miniszterelnöknek alkalma nyílik új tagok delegálására. Tizenháromra nő a létszám, majd tizenegyre csökken, ha a két alelnöknek a mandátuma 2007-ben lejár. Minthogy a kormány még nem konzultált a leendő tagokkal, így megítélni sem lehet, hogy a szavazási arány miként módosulhat kamatdöntések esetén. A befektetőket ez a kérdés mind ez ideig nem izgatta fel.
Miután a köztársasági elnök visszaküldte a törvénytervezetet, csak annyi módosult, hogy a jegybank elnöke kijelölheti azt az alelnököt, aki majd a tanács munkájában részt vesz. Nem lesz viszont monetáris politikáért felelős alelnök. Mádl Ferenc azonban nemcsak ezt a megjelölést kifogásolta, hanem az Európai Központi Bank (EKB) véleményének azon értelmezéséből indult ki, hogy a jelenlegi kinevezési rendszer kielégítően biztosítja a függetlenséget és a hatékonyságot. A kormánypártok ugyanakkor azt hangoztatták: az EKB nem helytelenítette azt a tényt, hogy a miniszterelnök visszakapja kinevezési jogát, s nem mondta azt sem, hogy a módosítás után nem érvényesülnek az uniós normák. A kormányzati érvek szerint éppen az csorbította a jegybank függetlenségét, hogy a monetáris tanács minden tagjára az intézmény elnöke tett javaslatot.
