Egy magánszemély hasonló beadványáról az LB egy másik tanácsa - az előzővel nagyrészt egyező végzésben - ugyanígy döntött. A bíróság kimondta: a szavazatokat több mint ezeregyszáz szavazókörben ellenőrizni kell, ami az Országos Választási Bizottság (OVB) elnökének nyilatkozata szerint egyértelműen a voksok újraszámlálását jelenti. Ezekben a szavazókörökben az eredményt új eljárásban kell megállapítani, majd az OVB új országos eredményt állapít meg.

Az MVSZ beadványában 1139 olyan szavazókört jelölt meg, ahol a szövetség álláspontja szerint törvénysértés történhetett. A kifogást a szavazatszámláló bizottsági tagoktól kapott tájékoztatásra, illetve ezen tagok saját feljegyzéseire és emlékezetére alapozva nyújtották be.

Az MVSZ bizonyítékként terjesztette elő, hogy korábban öt helyen, Szegeden, Baracson, Tárnokon, Budaörsön és Újpesten számlálták újra a szavazatokat a bizottságok, és az eredmény mindenütt megváltozott. A téves összesítés oka részben az volt, hogy a jegyzőkönyvek kitöltésekor az igen szavazatokat nemként, a nemeket igenként rögzítették. (Információink szerint az országos összesítésbe már a helyes adatok kerültek be, mert az eredmény múlt szombati kihirdetése előtt a hibát az érintettek maguk kijavították.)

A szövetség erre hivatkozással úgy véli: hasonló tévedések másutt is előfordulhattak. Beadványukhoz csatolták azon szavazókörök jegyzékét, ahol szerintük valamilyen hiba történt. Szerintük egyértelműen tévedésre utal például az, ha valahol nem egybehangzóan szavaztak, vagyis az egyik kérdésre az igen, a másikra a nem válasz volt több. Az LB mindezek alapján az MVSZ beadványát megalapozottnak minősítette. (Egyes választási szakértők állítják: az efféle vélelem az eredmény megsemmisítéséhez kevés.)

A végzés szerint a szövetség pontosan megjelölte azokat a szavazóköröket, amelyekben az összesítést az Országos Választási Iroda (OVI) – és nem az OVB, amint az egyik végzésben szerepel – útmutatójában foglaltaktól eltérően végezték el, emellett megnevezte azokat, akik a szabálytalanságokat észlelték. A bíróság ezért „nem tekinthet el attól a törvényes követelménytől, hogy a bizonyítékokkal alátámasztott szabálytalanságokat kivizsgálják” – szól az indoklás.

A szavazóköri eredmények ellen a választási eljárási törvény nem biztosít külön jogorvoslati lehetőséget, így a szavazatszámlálással kapcsolatban felmerült kifogásokat már csak az eredményt megállapító döntés után lehet benyújtani. Országos népszavazás esetén pedig csak az LB jogosult dönteni, mert az OVB hatásköre kizárólag arra terjed ki, hogy a szavazókörökből érkezett jegyzőkönyvek alapján kihirdesse a végeredményt. Így a választási bizottság eljárási törvénysértésére vonatkozó kifogást – vagyis azt, hogy a testület a benyújtott kifogások miatt nem állapíthatta volna meg az eredményt – a bíróság nem találta megalapozottnak.
Az OVB tegnapi ülése előtt Ficzere Lajos, a testület elnöke kijelentette: ha egyáltalán történt valamilyen hiba, az a szavazókörökben fordulhatott elő. Az összesítést tartalmazó jegyzőkönyveket azonban a bizottságok választott és delegált tagjai mindenütt aláírásukkal hitelesítették – hangsúlyozta. Az ülésen hosszas vita alakult ki arról, hogy a népszavazás eredményét mikorra kell megállapítani, ám végül úgy döntöttek, hogy még kérésként sem fogalmaznak meg időpontot. Így az érintett szavazatszámláló bizottságokat csak az LB döntéséről tájékoztatják, s azok maguk szabhatják meg, hogy mikor üléseznek, de a szavazatok újraszámlálására sem kötelezhetik őket. (Ennek részben ellentmond Rytkó Emília, az OVI vezetőjének nyilatkozata, aki azt mondta: péntekig szeretné megkapni a jegyzőkönyveket.) Tehát akár az is elképzelhető, hogy a korábbi jegyzőkönyv adatait másolják át, ami nem lenne meglepő, mert a kifogásolt 1139 bizottság jelentős részében a voksokat még december 5-én többször összeszámlálták. Egyébként az OVB-nek az országos eredmény kihirdetéséhez meg kell várnia az utolsó szavazóköri jegyzőkönyvet is, mert különben bárki ismét a bírósághoz fordulhatna. Ezért senki nem kívánt találgatni, hogy az eljárás végére mikor kerülhet pont.

Pertől a haragig

MVSZ: Akár a kormányt is beperelheti a Magyarok Világszövetsége (MVSZ), amennyiben bebizonyosodik: elcsalták a kettős népszavazást – jelentette ki tegnapi tájékoztatóján Patrubány Miklós. Az MVSZ elnöke közölte: megnyugvással veszik tudomásul a Legfelsőbb Bíróság döntését, amely meggyőződésük szerint azért született, mert a bíróság hozzá kíván járulni a demokrácia és a jogállamiság megszilárdításához.

Fidesz: Az Alkotmánybíróság döntései és a Legfelsőbb Bíróság keddi határozata azt mutatja, hogy Gyurcsány Ferenc kormánya nem képes garantálni a magyar emberek számára a jogbiztonságot – tartalmazza a Fidesz közleménye. Az ellenzéki párt felszólítja a kormányt, hogy tartsa tiszteletben a Legfelsőbb Bíróság határozatát, és tegye meg a jogbiztonság helyreállításához szükséges lépéseket.

SZDSZ: Meglepőnek tartja a döntést Kuncze Gábor. Az SZDSZ elnöke szerint tudomásul kell venni a határozatot, és újra meg kell állapítani az eredményt. Kuncze biztos abban, hogy ez nem változtat azon, hogy a népszavazás eredménytelen volt. „Kizártnak tartom, hogy 1137 körzetben ugyanazt a hibát követték el, ha mégis, az csak véletlen lehet” – közölte Kuncze, aki szerint a szavazás tiszta volt, ennek megkérdőjelezése pedig csak azt eredményezheti, hogy a választásokba és az annak lebonyolításában részt vevőkbe vetett hitet megingatja. „A jövő hétre meglehet az új végeredmény, amely döntően nem lesz más, mint a korábbi, Magyarország híre pedig legfeljebb roszszabb lesz, érdemtelenül” – közölte a liberálisok vezetője.

MDF: Bölcsen döntött a Legfelsőbb Bíróság – így kommentálta Herényi Károly a keddi határozatot. Ahol az MDF szavazatszámláló biztosokat jelölt, ott visszaélésekre nem került sor – mondta Dávid Ibolya.

MSZP: Burány Sándor frakcióvezető-helyettes az MTI-nek azt mondta: pártja abban bízik, hogy az újraszámolás végeredménye lecsillapítja a népszavazás keltette indulatokat, és hozzájárul a feszültségek oldásához.

Patrubány Miklós a jogbiztonságot emlegeti