Az eredménytelenség ténye némileg be is árnyékolja a szavazás részleteit, az emberek többsége ugyanis a ténylegesnél kisebb választási részvételre emlékszik (átlagosan 34 százalékosra), és a kórház-privatizáció ügyében a valóságosnál kisebbnek (átlagosan 59 százalékosnak) maradt meg az igenek többsége is az emberek emlékezetében. A kettős állampolgárságról szóló kérdés végeredményét viszont meglehetősen pontosan számon tartja a közvélemény (a becslések átlaga 51 százalék), talán azért, mert ez az eredmény különösen élesen mutatta meg az ország politikai megosztottságát.

A népszavazás politikai következményét elsősorban az érzelmek felkorbácsolásában látja a közvélemény. Miközben általában véve az emberek szeretik a népszavazásokat, a kettős állampolgárságra igennel szavazók fele és a teljes lakosság kétharmada ért egyet azzal, hogy ezt a népszavazást meg sem kellett volna rendezni, mert ezzel csak mesterségesen szembeállították egymással a határon túli és a határon inneni magyarokat. Bár a kiélezett kampány nélkül feltehetően még kevesebben mentek volna el szavazni, csak a lakosság bő egyharmada tartotta hasznosnak, hogy a vitában egyértelműen megfogalmazódtak az álláspontok, a többség - a népszavazás előtt néhány nappal készített Medián-felmérésben még 56, a népszavazás után pedig már 60 százalék - ártalmasnak ítélte a kampány felfokozottságát. Az így gondolkodók relatív többsége mind a két oldalt hibásnak tartja ebben, ám a feszültségek okozójaként a voksolás előtt többen említették az ellenzéket, a voksolás után pedig a kormányoldalt.

Igaz, hasonló válaszokat kaptak a Medián kérdezőbiztosai akkor is, amikor azt kérdezték az emberektől, hogy melyik pártnak hozott sikert a népszavazás: a lakosság fele szerint egyiknek sem, ám a pártot említők közül valamivel többen mondták az MSZP-t, mint a Fideszt. Persze a két nagy párt szavazói elsősorban a kedvenc pártjukban látják a népszavazás "győztesét", ám a fideszes táborban csaknem kétszer annyian említették az MSZP-t, mint ahányan a szocialista táborban a Fideszt. A közvélemény nem számít az éles szembenállás oldódására. Miközben csak minden harmadik megkérdezett véli úgy, hogy a kormánynak továbbra is foglalkoznia kell a kettős állampolgárság kérdésével, vitatéma azért lesz bőven, és az emberek relatív többsége úgy gondolja, hogy a mostani feszültségek nem csillapodnak le, hanem megmaradnak a 2006-os parlamenti választásokig.

A felmérést a Népszabadság megbízásából 2004. december 10-én és 11-én készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, az ország felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±3-5 százalék.