A világon élő egymillió lombikbébi több mint egy százaléka Magyarországon született. Az adat azon a tudományos tanácskozáson hangzott el szombaton, amelyet a Kaáli Intézet szervezett, és amelyre több ismert külföldi szakembert is meghívtak. A vendégek között kitüntetett figyelmet kapott Peter R. Brinsden, a Cambridge-i Bourn Hall Klinika vezetője. Ebben az intézetben született 1978-ban a világ első lombikbébije, Louise Brown.

A szakmai pályafutását tengerészorvosként kezdő Peter R. Brinsden negyedszázaddal ezelőtt ott dolgozott abban a csapatban, amelyik Patrick Steptoe és Bob Edwards irányításával a világ első lombikbébijének fogantatásánál bábáskodott. Az angol professzor - visszatekintve a Louise Brown születése óta eltelt korszak szakmai fejlődésére - felidézte a gyorsan változó eljárásokat, az újabb és újabb orvosi módszereket, gyógyászati eszközöket, amelyek révén mind kevesebb kockázattal végezhetők el ezek az eljárások.

A szakmai fejlődés számtalan lehetőségét mutatta be Wilfried Feichtinger, a bécsi Wunschbabyzentrum professzora, aki 1982-ben kidolgozta a petenyerés műtét nélküli módszerét. Ezt a módszert alkalmazták hazánkban is, amikor 1989-ben megszületett a pécsi klinikán fogant első magyar lombikbébi.

A legmodernebb, endoszkópos eljárásokról Rákóczi István, a Szent Imre Kórház osztályvezető főorvosa beszélt, Kovács Péter, a Kaáli Intézet orvosa a lombikbébikezelések nyomán előforduló ikerterhességek problémáit foglalta össze.

Valamennyi előadó hangsúlyt helyezett a jogi és etikai kérdésekre, amelyekre országonként különféle válaszokat adnak. A hagyományos párkapcsolatokban kezelt emberek körén kívül ma már a homoszexuális férfiak és leszbikus hölgyek is élhetnek a lombikbébimódszerrel több államban. A különlegességek közé tartozik az úgynevezett béranyaság kérdése. Azt szinte mindenhol tiltják, hogy fizetség ellenében egy nő megtermékenyített petéjét idegen hölgy méhébe ültessék át. Ugyanakkor több országban engedélyezik, hogy egy meddő nőtől nyert, majd megtermékenyített petét például a leánytestvérébe ültessenek vissza. Akadt példa arra is, hogy a leánya magzatát hordta ki egy hölgy. Magyarországon ezeket a módszereket a törvény tiltja.

A tanácskozáson csupán érintették a klónozás kérdését, de érzékelhető volt: a lombikbébi-eljárás bizonyos esetei súrolják a világszerte vitatott módszer határait.

A New York-i Albert Einstein Egyetem magyar származású professzora, a lombikbébi magánklinikák világszövetségének elnöke örömmel foglalta össze a tizenkét esztendővel ezelőtt általa alapított intézet eredményeit. Ma a Kaáli Intézet budapesti, győri, szegedi, debreceni klinikáin évente ezernél több magzat fogan. Ennek jelentősége azzal érzékelhető igazán, hogy - becslések szerint - százezernél több meddő pár él hazánkban. A társadalombiztosítás páronként öt eljárást finanszíroz, ám a kezelésekhez szükséges orvosságok gyakran magas ára miatt még mindig sok házaspár kénytelen lemondani erről a lehetőségről.

A tanácskozás után Peter R. Brinsden lapunknak elmondta, hogy megítélése szerint Magyarországon kiváló színvonalon áll ez az orvosi eljárás. Ezen belül is a Kaáli Intézet - eredményei alapján - a világ első öt klinikája közé sorolható. Már eddig is tucatnyi magyar orvost, szakembert képeztek ki Cambridge-ben, és erre a segítségre továbbra is számíthatunk. "Megtekintettem a Bernard Artur által irányított budapesti klinikát. Bármelyik magyar orvost szívesen látnám a Bourn Hall klinikán munkatársamként" - tette hozzá a világhírű intézet vezetője.

A találkozón bejelentették, hogy a közelmúltban a Kaáli Intézet köréhez került tapolcai Pannon Klinika után szerdán Miskolcon is megnyílik a meddőségi központ, amelyet - a tervek szerint - később lombikbébi-klinikával is kibővítnek.

Kaáli Géza, Wilfried Feichtinger, Peter R. Brinsden és Bernard Artur