Az MSZP választmánya bírált a Fideszt, Orbán Viktort és a népszavazási kampányba bonyolódott egyházi személyeket. A pártelnök nem elégedett az MSZP kampányával.
Az MSZP az urnák után asztalhoz hív
Négypárti egyeztetést kezdeményez az MSZP országos választmánya a népszavazás után kialakult helyzetről és az új nemzetpolitikáról - közölte a testület vasárnapi ülése után Simon Gábor. A választmányi elnök a Fidesz és az MDF választmányi elnökét, illetve az SZDSZ országos tanácsának első emberét várja. Új nemzetpolitika kidolgozására Simon szerint nem a december 5-én született eredmény miatt van szükség, hanem mert Magyarország az EU tagjaként új politikai, gazdasági keretek között éli életét.
A választmányi elnök beszámolt arról is, hogy a magyarokat ért atrocitások miatt a jövő héten az Európai Parlament szocialista frakciójának több MSZP-s képviselője szorgalmazza egy tényfeltáró bizottság Vajdaságba küldését. Emellett a választmány szorgalmazza a határon túli magyarokról a demográfiai, szervezeti adatokra, a kulturális életre is kitérő tanulmány elkészítését. A párt kettős állampolgárságról szóló álláspontjával szembehelyezkedő, hivatalosan nem is létező társadalompolitikai tagozatról szólva Simon lapunknak azt mondta: a választmány felkérte az etikai bizottságot az eset kivizsgálására.
A választmánynak a népszavazási eredményről hozott állásfoglalása szerint a Fidesz "hatalmi céljait követve politikai szélkakasként viselkedett, korábbi elveit megtagadva döntő részt vállalt a felelőtlen kalandban". Megbukott a vita elől rejtőzködő Orbán Viktor is, "aki pedig személyes politikai jövőjét tette fel a sikerre, tudomásul vesszük, hogy a Fidesz újra képtelen feldolgozni a vereségét" - olvasható az állásfoglalásban. Ebben az is olvasható, hogy "egyházi személyek tömegesen és súlyosan visszaéltek a vallásos meggyőződésű emberek befolyásolásának lehetőségével, ezzel sokadszorra lépték túl azt a határt, amely az egyházi és a politikai tevékenységet egymástól elválasztja".
A választmány ülésén másfél órás beszámolót tartott a párt elnöke a megválasztása óta eltelt időszakról. Hiller István információink szerint nyíltan beszélt a népszavazás által felvetett problémákról, a szervezésben, a kampányban és a kommunikációban tapasztalt hiányosságokról. Úgy tudjuk, ez utóbbi kapcsán a választmány azt javasolta az elnökségnek: szerezzen érvényt a kongresszuson elfogadott elveknek, vagyis, hogy a vita után közösen meghozott döntést utólag senki ne vitathassa.
Szóba került Hiller István főállású pártelnöksége, vagyis az, hogy a jövő év első felében - ígéretéhez híven - lemond a miniszterségről. Szocialista körök szerint ez tavasszal várható. Értesüléseink szerint a kormányfő az MSZP érdekében azt szeretné, ha már februártól, a parlament tavaszi ülésszakának kezdetétől új vezetője lenne a kulturális tárcának.
A Fidesz a népszavazásról: megbillenés
Pozitív a mérleg, egy megbillenéssel - összességében így értékelte az elmúlt évet Orbán Viktor, illetve a Fidesz elnöksége hét végi, kétnapos siófoki ülésén. A zárt összejövetelen az európai parlamenti választások eredményét rendkívül kedvezőnek nevezték; a két időközi választás soproni mandátumának a megszerzése szintén siker a Fidesz számára, s reményeik szerint Szécsény parlamenti képviselője is fideszes lesz. Részletesen elemezték az előző vasárnapi népszavazási eredményeket is. A kórház-privatizáció elutasítása ügyében ugyan nem volt eredményes a referendum, de a Fidesz vezető politikusai szerint azt is sikernek lehet elkönyvelni, hogy a szavazók kétharmada igent mondott az ügyben. A kettős állampolgárságról szóló népszavazás "billentette meg" a pozitív mérleget. Ugyanakkor mindebből - mint megtudtuk - azt a konklúziót lehet levonni a Fidesz szerint, hogy egy "nemzeti ügy" zászlóra tűzése nem elég a hatásos mozgósításra, különösen, ha erőteljes a létbizonytalanság érzése a választók körében. Az is elhangzott, hogy a Fidesz kényszerhelyzetbe került a határon túliak kedvezményes állampolgárságával kapcsolatos ügyben, de nem tehetett mást, mint hogy határozottan az "igen" mellett kampányolt. Információink szerint a részletes népszavazási adatok ismeretében az is kitűnt, hogy a jól mozgósítható Fidesz-szavazók 10-15 százaléka valószínűleg nem érezte kötelezőnek, hogy két igennel voksoljon. Lapunkat úgy tájékoztatták: a Fidesz megvárja a privatizációs népszavazás kapcsán az Alkotmánybíróság döntését A Fidesz abban az esetben valószínűleg fenntartaná kezdeményezését, ha a referendumot a jövő őszre írnák ki. Így elég sok idő telne el a mostani kétigenes népszavazás után, s ismét lehetne mozgósítani a társadalmat - a munka-otthon-biztonság hármas jelszavával. (Cs. I.)
Fölavatták Kassán a város neves szülöttje, Márai Sándor szobrát. Az alkotás Varga György, volt kassai magyar főkonzul kezdeményezése alapján, közadakozásból készült. Szili Katalin magyar házelnök, Csáky Pál pozsonyi kormányalelnök és Zdenko Trebula kassai főpolgármester avatóbeszédükben kiemelték, hogy a napjainkban újra felfedezett, ismét egyre népszerűbb író - aki 1948-ban emigrált külföldre és 1952-ben Posillipióban telepedett le - jelképesen hazatért szülővárosába. Szili Katain beszédét füttyel és a népszavazás eredménye elleni tiltakozást hirdető transzparensekkel fogadták a helyiek, majd tiltakozó petíciós ívet nyújtottak át neki. (Pozsonyi tudósítónktól)