A leghevesebb reagálások a Székelyföldön tapasztalhatóak. A Babes-Bolyai Tudományegyetem Sepsiszentgyörgyre kihelyezett karán egy adjunktus kijelentette, hogy a jövőben nem tanít magyarul, Magyarországot elkerüli, ott kiadott könyvet nem fog olvasni, s a magyarigazolványát is visszaadja. A magyarigazolvány visszaadását egyébként többen kilátásba helyezték.

A Hargita megyei tanács elkeseredett hangú levélben fordult anyaországi testvérmegyéihez (Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala), amelyben a kiépített kapcsolatok felülvizsgálását helyezte kilátásba azon megyék esetében, amelyekben a "nem" szavazat győzött.

Néhány templomban fekete szalagot tűztek a magyar zászlókra, s egy helyen a hívek megtagadták a Himnusz eléneklését (1957-től 1989-ig az erdélyi magyarok egyik legfontosabb követelése az volt, hogy szabadon énekelhessék a magyar Himnuszt - A szerk.). Mások meg akarják drágítani magyarországi üzleti partnereik számára az általuk kínált árukat, s megint mások nemkívánatosnak tartják a Székelyföldön az anyaországi vendégeket. Székelyudvarhelyi fiatalok tegnap magyar zászlót akartak elégetni a város központjában, a Vasszékely-szobornál, de végül meggondolták magukat. Egyesek a magyar rendszámú gépkocsik szélvédőjét akarták betörni tiltakozásképpen.

Mások higgadtan reagálnak. A kolozsvári Transindex internetes portál kedd este 15 percre megtagadta ugyan a magyarországiaktól a hozzáférést, de azt követően azt üzente, tulajdonképpen nem történt semmi, az élet megy tovább. Sok levelet tett közzé, amelyben magyarországiak bocsánatot kérnek az erdélyiektől a népszavazás eredménye miatt.

A kolozsvári Szabadság diákmellékeltében, a Campusban, tegnap az egyik szerző ironikusan reagált: - Javasolom az öszszes vallási vezetőnek, hogy ezentúl az "anyaország" kifejezés helyett a petíciókban, kiáltványokban és nyilvános sirámokban a "mostohaanya-ország" szókapcsolatot használják. Egy nyugdíjas szerint "most látszott meg igazán, mekkora szakadék alakult ki a kommunizmus éveiben az anyaországi és a leszakadt magyarság között. Ez a legnagyobb fájdalom, szavakkal kifejezni nem is lehet".

A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) nem támogatja jelenlegi formájában sem a magyar kormány javaslatát a nemzetpolgárság intézményéről, sem a Szülőföld-programot, és kezdeményezi a határon túli magyar legitim szervezetek nemzetközi konferenciáját, amelyen egységes álláspontot alakítanak ki a kettős állampolgárságról - jelentette be szerdán Szabadkán Kasza József, a VMSZ elnöke.

A pártelnök szerint a VMSZ tanácsa keddi ülésén úgy döntött, hogy a január 6-7-én Szabadkán rendezendő konferenciára a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) résztvevőin kívül meghívják a Nyugat-Európában és a tengeren túl élő magyar közösségek képviselőit is. (MTI)

Megszámláltatott