Belpolitikai harc - avagy voksoljunk magyar módra
Az osztrák lapok a külföldi magyarok vereségét taglalják
Vereség a külföldön élő magyarok számára címmel elemezte keddi számában a magyarországi népszavazás eredményeit a Die Presse című osztrák napilap. Peter Bognar, a konzervatív újság budapesti tudósítója egyebek között megállapította, hogy az alacsony részvétel miatt vallott kudarcot a magyar állampolgárság könnyített megadásáról kezdeményezett népszavazás. Gyurcsány Ferenc szociáldemokrata miniszterelnök üdvözölte a népszavazás kudarcát, és kiemelte, hogy vereséget szenvedett a voksolást kezdeményező jobboldali-nacionalista Magyarok Világszövetsége. Szintén sikerként könyvelte el a népszavazást Orbán Viktor nemzeti-konzervatív ellenzéki vezető, aki a voksolás előtt egy hétig járta az országot, hogy az igennel szavazás "hazafias kötelességéről" győzze meg a választókat. Orbán különösen azt az "erkölcsi és politikai tényt" emelte ki, hogy az igen szavazatok többségben voltak. A cikkíró szerint megfigyelők számára a magyar politikai élet kettéosztottságát tükrözte a szoros eredmény. A két kormánypárt ugyanis a népszavazás ellen, míg a két ellenzéki párt mellette emelt szót – írja a lap.
A Kurier független napilap “Népszavazás Magyarországon: csak győztesek” címmel, “A külföldön élő magyarok azonban csalódottak” alcímmel ismertette Georg Berenyi budapesti tudósítását. A cikkíró megállapította, hogy belföldön csak győztesek, míg külföldön csak vesztesek vannak. Gyurcsány elégedett az eredménnyel, szocialista pártja ugyanis a népszavazás ellen foglalt állást, és tömeges bevándorlásra figyelmeztetett. Orbán Viktor, az ellenzéki Fidesz-MPP vezetője is örül az eredménynek, mert a többség a határokon túl élő honfitársak kettős állampolgársága mellett döntött.
A Der Standard liberális napilapban Kathrin Laurer budapesti tudósító a Fidesz és a Magyarok Világszövetsége vereségeként értékelte a népszavazást, és úgy látta, hogy Gyurcsány győzelmet aratott a választókkal való első közvetlen találkozón. A lap kommentárjában Josef Kirchengast arról írt, hogy a kettős állampolgárság ügyében Orbán magáévá tette a Magyarok Világszövetsége nacionalista erőinek az álláspontját, a kórház-privatizáció tilalmát pedig érdekes módon a kommunistákkal közösen követelte.
A Neue Zürcher Zeitung konzervatív svájci napilap Hidegzuhany a Fidesz számára, Az eredménytelen népszavazás a szocialistákat erősíti címmel elemezte a népszavazás kimenetelét. Megállapította, hogy az eredménytelen népszavazás ösztönzést ad a szocialistáknak és új miniszterelnöküknek, Gyurcsánynak, míg a Fidesz vereséget szenvedett. Az írásban felhívták a figyelmet arra, hogy Trianon traumája ugyan súlyosan nehezedik Magyarországra, de nem annyira, hogy a többség ösztönözve érezze magát arra, hogy az urnákhoz járuljon.
A németek tárgyszerűen számolnak be
A magyarországi népszavazás eredménytelensége felmentette Somogyi Ferenc külügyminisztert az alól a feladat alól, hogy kötelező választ adjon a német külügyminiszter, Joschka Fischer kérdésére: "Lehetnék-e én magyar állampolgár?" - írta keddi számában a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A német külügyek irányítója Budakesziről kitelepített németek leszármazottja, kérdése pedig a példabeszéd kedvéért hangzott el a magyar külügyminiszter őszi hivatalos berlini látogatásakor.
A vezető német lapok közül eddig a Frankfurter Allgemeine Zeitung számolt be a legterjedelmesebben a vasárnapi népszavazásról, de a konzervatív lap is inkább csak ismertetést közölt. Idézte Markó Bélát, az RMDSZ vezetőjét, aki szerint a határokon túli magyarok nagy része csalódott, mivel "a pártpolitika legyőzte a nemzetpolitikát". Az összeállítás arról is tájékoztatott, hogy a két kormányzó párt aggódott, mivel a potenciális új állampolgárok túlnyomórészt az ellenzéki pártokhoz húznak, és a választáson elősegíthetik az ellenzék visszatérését a hatalomba.
A jobboldali Die Welt a referendum kudarcát Gyurcsány Ferenc győzelmeként értékeli. Gyurcsány a kettős állampolgárság ellen foglalt állást, azzal érvelt, hogy Magyarországnak az EU-belépés után előre kell tekintenie, és figyelmeztetett arra, hogy az áttelepülők a szociális juttatásokra támasztott igényükkel alaposan megterhelnék az államháztartást - írja a berlini lap.
A romániai magyar sajtó pesszimista
A kettős állampolgárságról szóló magyarországi népszavazásnak az a legnagyobb baja, hogy egyáltalán megtartották, hiszen nem ez volt a legmegfelelőbb eszköz a kérdés megoldására – írják a keddi romániai magyar napilapok.
Az erdélyi Krónika vezércikkében Salamon Márton László kifejti, hogy ennek a referendumnak az a legnagyobb baja, hogy egyáltalán megtartották. Hasonló ügyeit egyetlen más ország sem rendezte ily módon, egy kínzó érdekellentét felszínre hozatalát kockáztatva nemzetének különböző csoportjai között. A népszavazásból senki nem nyert, és eleve nem is nyerhetett az olyan peremre szorult, publicitásra sóvárgó szervezeteken kívül, mint a Magyarok Világszövetsége és – a kórház-privatizáció témájában – a Munkáspárt. A cikkíró szerint a két nagy magyarországi politikai tábor kezdettől fogva nem tekintette magáénak a kettős állampolgárság ügyét, és arra rendezkedett be, hogy bármilyen kimenetelű legyen is a népszavazás, a győzelmet saját győzelmeként állíthassa be, a vereség azonban ne hasson saját vereségeként.
A marosvásárhelyi Népújság hasábjain Bálint Zsombor úgy vélekedik: tulajdonképpen semmi nem dőlt el vasárnap, ami a határon túli magyarok állampolgárságának kérdését illeti, kizárólag az, hogy ebben és az ehhez hasonló kérdésekben nem a népszavazás a járható út a megoldáshoz. A szerző szerint a népszavazás legszomorúbb tanulsága nem elsősorban a csekély részvételből fakadó eredménytelenség, hanem a magyarországi politikai osztály viselkedése, amely egyértelműen belső választási előkampányként kezelte az ügyet.
Ennél sokkal indulatosabb cikk látott napvilágot a Sepsiszentgyörgyön megjelenő Háromszékben. Az írás szerzője, Sylvester Lajos a magyarországi kormánypártokat "felszólítja": "A nemzetpótló nemzetpolgárságot tartsák meg maguknak. Az egymilliárd forintos induló sebességgel útra tett magyar nemzetiségű román, szerb, szlovák, ukrán állampolgárok megsegítésére szánt összeggel együtt". A szerző úgy véli, hogy Magyarországnak Európában sincs szüksége a határon túli magyarokra. "Évszázados históriai példáink vannak arra, hogy azok a felmenőink és kortársaink, akik ma nem kapnának a Gyurcsány—Hiller-féle vállalkozásba belépést, az európai kultúra és civilizáció számára hagytak azért magyar ujjlenyomatot. Vegyék úgy, hogy Trianonban ezt is, őket is elcsatolták tőlük. Merjenek kicsik lenni" - írja a Háromszék cikkének szerzője.
A román lapok közül az Adevarul című - a kormányzó Szociáldemokrata Pártra (PSD) legnagyobb befolyással rendelkező - napilap kommentárjában kifejti: a népszavazáson a magyarok "józanságról" és európai érettségről tettek tanúbizonyságot. "Ismételten bebizonyosodott, hogy az emberek inkább egy nyugodt, virágzó jövőbe vetik tekintetüket, semmint a múltból visszamaradt ábrándokat kergetik" - állapítja meg a román lap.
Pozsony: mindössze elhalasztották a kérdést
Ha sikeres lett volna a magyarországi népszavazás, most igen szórakoztató lenne végignézni annak szlovákiai következményeit, de ami késik, nem múlik: a kettős állampolgárság ügyét épp csak elnapolták - véli a Pozsonyban megjelenő SME. A cikkíró, Peter Schutz úgy látja, hogy a magyar politikai pártok sajátosan értelmezik a népfelség akaratát, mégpedig úgy, hogy amit a referendum nem oldott meg, annak megoldásába vágjon bele a parlament. "Tökéletesen ködösített fontolgatás" az ilyen, hiszen tudvalévő, hogy a kormánypártok és az ellenzék között egyedül abban volt egyetértés, hogy ha a népakarat a megfelelő törvény megalkotására kötelezi a törvényhozást, akkor a törvényhozás ezt megteszi. Most meg azt mondják, hogy a semmire sem kötelező igenlő szavazatok többsége okán ugyanezt kell tenni: meg kell alkotni az idevágó törvényeket.
A lap szerzője szerint a magyar politikai reprezentáció nem akarja megérteni a népszavazás üzenetét. Talán azért, mert a vasárnapi történések hátterében a választók letargiája és érdektelensége áll. Ha azonban a választók mégis utasítást adtak volna valamire, "annak egyetlen helytálló olvasata az, hogy hölgyeim és uraim, maguk ott a politikában fütyüljenek az egészre, hiszen mi csak az egyötöde vagyunk azoknak, akiket a kettős állampolgárság ügye legalább annyira érdekelt, hogy odafáradjunk az urnák elé" - fogalmaz a cikkíró. Schutz szerint annak, hogy a vezető magyar politikusok egybecsengően így értelmezik a népszavazásból eredő teendőiket, szlovák szemszögből nézve egyetlen üzenete van, mégpedig az, hogy a kettős állampolgárság kérdése a 2006-os magyarországi választásokat megelőző kampány része lesz. A lap végezetül leszögezi: "Az elfuserált népszavazással az ügy nem zárult le: épp most van felfutóban."
Orbán veresége megkönnyebbülés Magyarország szomszédainak
A határon túli magyarok kedvező honosításáról szóló népszavazás eredménytelensége vereséget jelent a kezdeményező Magyarok Világszövetsége, valamint az azt támogató Orbán Viktor vezette Fidesz számára - írta keddi jegyzetében a legolvasottabb cseh napilap, a liberális Mladá Fronta Dnes. A lap leszögezi: Orbán Viktor minden politikai veresége megkönnyebbülést jelent a szomszédos országok kormányai számára, amelyek tartanak Orbánnak a külföldi magyarokkal kapcsolatos, három pilléren álló politikájától. Az első pillér a kisebbségi magyaroknak nyújtott szociális segítség, a második a kettős állampolgárság, míg a harmadik az autonómia törvényesítése új hazájukban. A három pillér közül Orbánnak eddig csak az elsőt sikerült felépítenie.
A Hospodárské Noviny című tekintélyes cseh gazdasági és politikai napilap írásában úgy véli: a referendumot bepolitikai ambíciók éltették. Míg a magyar kormány a népszavazás eredményének a költségvetésre gyakorolt esetleges hatását hangsúlyozta, addig Orbán Viktor gyorsan kiszámolta, hogy a választói joggal összekötött állampolgársági ajándékért a 2006-os választáson "hasznos köszönetet" kaphatna. A vita ugyan mozgalmas volt, de az urnákhoz olyan kevesen járultak, hogy a népszavazás nem volt eredményes. Ha magasabb lett volna a részvétel, akkor a többségi igen szavazatok "kiengedték volna a palackból a Magyarország mai határait meghatározó trianoni szerződés felforgatásának a rémét".
(MTI)